Gyanúsított hatvan év után
A Bank of America egyik brókerét, Theodore Sihpolt lopással és értékpapírcsalással vádolják, miután állítólag döntő szerepet játszott abban, hogy egyes befektetők illegális körülmények közepette vásárolhattak befektetési jegyeikből. Ilyesmire a befektetési alapokról szóló törvény 1940-es elfogadása óta nem volt példa a tengerentúlon.
A botrány közel két hete pattant ki, amikor kiderült: egyes intézményi befektetők olyan árfolyamokon vásárolhattak a befektetési alapok jegyeiből, ami normál halandó számára elérhetetlen. A Canary Investment Management hedge alapját négy pénzügyi csoport - így az ország harmadik legnagyobb pénzintézete, a Bank of America, a Bank One, a Janus Capital Group és a Strong Capital Management - kiemelten kezelte, s alapjai esetében egyedi kondíciókat adott. Eszerint az alapok nettó eszközértékének délutáni kiszámítását követően a már elévült reggeli eszközértéken vásárolhatott értékpapírt a befektető. Ismerve a másnapi nettó eszközértékeket, az alap nyereségre tehetett szert, illetve távol tarthatta magát a veszteségektől. Cserében a Canary vállalta, hogy tartósan nagyobb összeget tart az egyes alapokban. Az alap preferálása értelemszerűen a többi befektető kárára történt: a vád szerint a Nations Fund Trusttól több mint egymillió dollár értékben loptak ki pénzt úgy, hogy a Canary meglovagolhatta a nyereséggel kecsegtető árfolyammozgásokat. A Canary egyébként már beleegyezett, hogy 40 millió dolláros bírságot fizessen, ám kérdés, hogy a társaság mellett felbukkannak-e újabb VIP-ügyfelek.
Az amerikai értékpapír-felügyelet (SEC) a 80 legnagyobb befektetési alaptól már bekérte a kereskedési gyakorlatra vonatkozó előírásait. A Bank of America mindenesetre teljes mértékben együttműködik a hatóságokkal - nyilatkozta a pénzintézet szóvivője a Reutersnak, miközben az is kiderült: Sihpol mellett további két alkalmazottjától vált meg.
A befektetési alapok 6900 milliárd dolláros tengerentúli piacának mindenesetre nem tesz jót a botrány, hiszen a piaci szakértők szerint ez elég lökést ad ahhoz, hogy a befektetők elkerüljék a Janus, a One Group, a Strong és a Nations alapjait, még akkor is, ha esetleg piaci átlag felett teljesítenek. Erre pedig van példa: a Nations 11 részvény- és kötvényalapja közül hat jobb hozamot produkált a versenytársak több mint felénél. A befektetői bizalomvesztés pedig nehéz helyzetbe hozhatja az alapkezelőket is, amelyek több tízezer embernek adnak munkát - jegyzik meg az elemzők.
