Ideiglenes tőzsdeelnök az NYSE-n
A 64 éves John Reed legfőbb feladatának tartja, hogy megtalálja a világ legnagyobb értéktőzsdéjének új vezetőjét, aki hozzákezdhet az intézmény gyökeres reformjához. Reed 2000-ben vonult vissza a Citigroup éléről, miután elvesztette a hatalmi harcot. Ellenfele Stanford Weill volt, akivel még 1998-ban hozták létre a világ legnagyobb pénzügyi konglomerátumát a Reed vezette Citicorp és a Weill elnöksége alatt működő Travelers Group egyesítésével.
Az USA tőzsdéit felügyelő SEC elnöke, William Donaldson ragaszkodott hozzá, hogy az ideiglenes elnök kívülről jöjjön.
Szakértők kívánatosnak tartanák, ha mielőbb állandó ember kerülne az intézmény élére, ugyanis meg kell kezdeni az elkerülhetetlen reformokat. A New York-i értéktőzsdének jelenleg kettős a szerepe. Egyrészt arra szolgál, hogy a tőzsdei cégek friss tőkéhez jussanak és a tőzsdézők hasznot realizáljanak, másrészt szabályozó funkciója is van. E két funkció nem illik össze.
Bírálatok érik a tőzsde belső felépítését is. Nem profitérdekelt egyesületként működik, számos albizottság részvételével, amelyek tagjai általában titkos üléseken döntenek. A volt elnök, Richard Grasso csillagászati fizetését például a juttatásokkal foglalkozó albizottság döntötte el, amely zömmel nagybankok vezetőiből áll.
Grasso távozásával szabaddá vált az út az üzletkötések technikai megújítása előtt is. A New York-i tőzsdén ugyanis, ellentétben a legtöbb börzén követett gyakorlattal, nem elektronikus, hanem még mindig nyílt kikiáltásos rendszerben teljesítik az ügyfelek megbízásait.
Feltehetően már Reed elnöksége alatt áttekintik a tőzsdei alkalmazottak fizetését, amelynek szintjét hozzáigazítják a más hasonló munkahelyek kereseteihez. Várhatóan arról is döntenek, hogy értékpapírcégek és jegyzett vállalatok vezetőinek tőzsdei igazgatósági tagságát összeférhetetlennek minősítik.
