Rövidesen elkészül a magyarországi borstratégia
A termés mennyisége erőteljesen befolyásolhatja az új bor piacát: a kínálatot, az árakat, noha nem kizárólag a volumenek döntenek - mondta lapunknak Herpay Balázs, a Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetségének igazgatója. Az aszály a mi exportpiacainkat érintő államokét, mindenekelőtt a franciákét és az olaszokét is befolyásolta. Francia adatok szerint Champagne vidékén, amely a világ egyik leghíresebb fehérbortermő tája, 1820-ban volt olyan aszály, mint az idén, és idesorolható Franciaország déli része, a Midi borvidék is, ahol 1957-ben mértek ekkora meleget.
Belföldön - a jelenlegi 28-30 literes éves fogyasztásnál - évek óta túlkínálat van, ami többnyire kedvezőtlenül hat a gazdálkodók jövedelmezőségére és versenyképességére. A túlkínálatot nem csupán a hazai borok okozzák, hanem a növekvő import is. A legtöbb bor Olaszországból érkezik, de a különféle láncok révén más, elsősorban francia, spanyol borok vannak a polcokon. E kategóriában a külföldi borok eladási ára nem magasabb az azonos minőségű magyar nedűkénél, palackonként 1000 forint körüli.
Az éles verseny a piac legmarkánsabb részében, az asztali és a tájborok szegmensében a kiskereskedelmi láncoknál zajlik. A fogyasztás 66-67 százalékát kitevő, az áruházakban literenként átlagosan 300-400 forintért kínált borokról van szó. A hazai termelők egymás közti értékesítési pozícióját rontja, hogy az ilyen minőségű bor olcsó áruként, kétliteres PET-palackban is forgalomba kerül, de még alacsonyabb, literenként 200-250 forintos áron.
Magyarországon a "kelleténél" még mindig alacsonyabb a borfogyasztás, évenként és fejenként mindössze az említett 28-30 liter. Az EU átlaga csaknem 40 liter, holott a tizenötökből csak nyolc számít bortermelőnek. A tíz éve stagnáló magyar fogyasztást komoly marketinggel lehetne növelni. Erre az állam is, a cégek is költenek, de ahhoz keveset, hogy az ország borexportja a mai 66 millió dollárról elmozduljon - monda Herpay Balázs.
A belföldi borárak a továbbiakra nehezen kalkulálhatók. Annyi bizonyos, hogy a EU-ba lépéstől eltűnik a bor 62 százalékos importvámja, a huszonötök kereskedelme leegyszerűsödik. Viszont a harmadik országok borai könnyebben jutnak el hozzánk is, mivel az EU-vámok a jelenleg nálunk érvényesítettnél lényegesen alacsonyabbak, 5-7 százalék közöttiek. Jelentőssé válhatnak az Újvilág államai, amelyek az EU-nál is, a miénknél is olcsóbban termelnek szőlőt. Kalifornia, Chile, Argentína és Ausztrália húsz éve a világ 40-42 millió hektoliteres borkereskedelméből mindössze 4 százalékot képviselt. Tavaly a nemzetközi forgalom meghaladta a 60 millió hektolitert, és az újvilágiak részaránya ennek a 20-22 százaléka. Ezen belül az ausztrálok egyedül több mint 1 milliárd dollár fölötti exportot produkáltak.
A magyar bor esélyei kapcsán a szakember elmondta, hogy egy tekintélyes grémium megfogalmazásában lényegében kész a magyar borstratégia, mindössze néhány fejezetét szükséges kiegészíteni. A stratégia jól fogalmazta meg a huszonkét borvidék szerepét. Ezek megbecsülése jelentheti a program következetes végrehajtását, mert a szőlő-bor ágazat csak ezek karakteres szereplésével lesz képes a pozícióit legalább Európában megőrizni.
