Változó pénztári szabályok
Megszűnik az egészségpénztáraknál az eddig a tagdíj 40 százalékát felemésztő szolidaritási alap, s a meglévő adókedvezményen felül további két extra, 10 százalékos adókedvezmény vehető igénybe - ezek azok a változások, amelyekkel a pénztári tagok januártól szembesülhetnek. A módosítások zömét kedvezően fogadták az egészségpénztárak, bár akadtak olyan pontok, amelyek véleményük szerint nem az egészségmegőrzést szolgálják.
Nem helyeselték a szolidaritási alap megszűnését; ez a pénz egyes pénztáraknál a központilag szervezett szűrővizsgálatok finanszírozására szolgált. Ennek a vizsgálatnak számszerűsíthető eredményei voltak, s félő, hogy a jövőben a mostani 77 százalékos részvétel a 20 százalékot sem éri el, mert a tagok másra költik el a pénzt - fogalmaztak a 11,5 ezer tagot számláló Dimenzió Egészségpénztárnál. Ez odavezethet, hogy a meglévő szolgáltatók körét - a kisebb érdeklődés miatt - le kell szűkíteni. Hasonló véleményen van Nagy Dénes, a Honvéd Egészségpénztár ügyvezető igazgatója is: szerinte is kedvezőtlenül hat a lépés az egészségbiztosítás működésére.
A tagok a szolidáris alap megszűnésével tagdíjuknak nagyobb része felett rendelkezhetnek, ám némileg behatárolja lehetőségeiket, hogy a kormányrendelet tételesen meghatározza, mire költhető el az összeg. E szerint korlátozzák többek között a gyógyüdülésre, a sporteszközvásárlásra kiadható pénzt. Ezáltal nem lesznek kiskapuk - mondta kérdésünkre Lukács Marianna, a 28 ezer taggal rendelkező Patika Egészségpénztár ügyvezetője.
Újdonság lesz az is, hogy extra, 10 százalékos adókedvezményt vehet igénybe a tag prevenciós szolgáltatásoknál, illetve ha két évre leköti tagdíja bizonyos részét. Ami a megelőző szolgáltatást illeti, ebbe a kategóriába belefér gyógymasszázs éppúgy, mint egy méregtelenítőkúra vagy éppen aerobicbérlet. A lényeg az, hogy ez a tag egészségtervének része legyen - mondták a Dimenzió pénztárnál, hozzátéve: vélhetően egy rendelet határozza majd meg, hogy ezt a tervet kinek kell elkészítenie.
Úgy tűnik, nem a megelőzés, hanem a forrásgyűjtés a kormányzat célja az új rendszerrel - reagált Nagy Dénes a 24 hónapos lekötés lehetőségére. A takarékoskodási funkciót Szabó László, a Vasutas Egészségpénztár ügyvezető igazgatója is a rendszer eredeti céljától idegennek tartja. Mint a Dimenziónál rámutattak: az előtakarékosságnak nem ez a módja, s ez amolyan látszólagos kedvezmény, hiszen adódhatnak krízishelyzetek, amikor szükség van a pénztárban tartott összegre.
Felmérhetetlen változásokkal jár a törvénymódosítás a pénztárak működésére nézve - mondta Szabó László. Az évente beérkező 300 ezer számla feldolgozásának egy része gépesíthető csak: a kapacitások bővítésére vagy újabb munkaerő alkalmazásával, vagy a tervezettnél nagyobb volumenű szoftverfejlesztésekkel nyílik csak mód.
A taglétszám növekedésével számolnak jövőre az egészségpénztárak, s mint egyesek fogalmaztak: a munkáltatók mellett - az adókedvezmények növekedésével - az egyéni tagok számára is vonzóvá válhat a konstrukció. Bár látszólag az egészségpénztárak funkciója a számlakezelésre szorítkozik, a választást a működési költségek, a befektetési öszszegre elért hozam, az adott szolgáltatók minősége, illetve a náluk elért kedvezmények és a kártyás rendszer megléte határozhatja meg - hangsúlyozza Lukács Marianna.
A szabályozás annyira új, hogy az abban foglaltakat még "tanulni kell" - mondta lapunknak Nosztrai Judit, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének vezető szakértője. Arra számít, hogy kezdetben elsősorban a nagyvállalatok és a multinacionális cégek alkalmazzák majd dolgozóik díjazására az egészségszámla nyújtotta lehetőségeket.


