Újabb eurózuhanás
Szerda délutáni szintjére esett vissza az euró jegyzése pénteken a bankközi devizapiacon: az uniós fizetőeszköz ismét 265,50 forint környékén mozgott. Elemzők a pénteki inflációs statisztika közzétételét megelőzően úgy vélekedtek, hogy az nagyobb meglepetést nem okozhat a piacon, a befektetők elsősorban a következő havi adatra koncentrálnak majd. Abban az esetben azonban, hogy az árdinamika lényegesen rosszabb lett volna az előre jelzettnél, egy nagyobb forintesést sem tartottak elképzelhetetlennek az elemzők. Ez azonban nem következett be: a kurzus így a csütörtöki 267 forint fölötti szintről 265,50 forintig vándorolt.
A hét korábbi részében elsősorban Draskovics Tibor bemutatkozó beszéde, illetve a makrostatisztikák közzététele befolyásolta az ármozgásokat. A kinevezett pénzügyminiszter belépője jóra sikeredett, az új költségvetési célszámok azonban hamar el is bizonytalanították a befektetőket. Nagyobb kilengések azonban nem következtek be.
A bankközi forintpiaci kamatok nagyobbrészt csökkentek a héten: az overnight ráta 12 százalékon stabilizálódott.
Nemzetközi vizeken radikális - jóllehet átmenetinek tartott - változásokat tapasztalhattunk az erőviszonyokban. A dollár, jen relációban egyelőre semmi sem változott: a zászló továbbra is a japán fizetőeszköznek áll, a kurzus pedig 106 jen környékén stabilizálódott dolláronként.
Az euró ugyanakkor bukott angyalként hullott alá vezető gazdaságpolitikusok nyilatkozatainak köszönhetően. A nemrég még 1,29 dolláros történelmi csúcson tanyázó árfolyam hirtelen ugrásokkal először 1,26 közelébe, majd pénteken egészen 1,24 dollárig ereszkedett. A korábbi, megállíthatatlannak tűnő erősödést Jean-Claude Trichet EKB-elnök mellett több pénzügyminiszter és bankvezető nyilatkozata is aláásta, a gazdaság erejét csökkentő mellékhatásokról egyre több szó esik. Az EKB monetáris főhatósága nyíltpiaci műveletek bevetésének lehetőségét is felvetette a héten.
