Az Európai Központi Bank (EKB) az elkövetkező hetekben komolyan fontolóra veszi egy ismételt kamatcsökkentés lehetőségét - rázta fel a két ünnep közötti langyos kereskedelmet az intézmény egyik vezetője. Az eurózóna monetáris hatósága a régió fizetőeszközének szeptember óta bekövetkezett 13 százalékos erősödését ugyanis már túlzottnak találja ahhoz, hogy a 2004-re tervezett célokat e mellett a szint mellett az európai gazdaság maradéktalanul teljesíthesse. Az EKB szakembere úgy véli, 4-8 héten belül számítani lehet a döntésre.

A pénzintézet eddig is foglalkozott ugyan az euró sikereivel, attól azonban, hogy a jelenleg 2 százalékon álló irányadó kamatszintet tovább mérsékelje, mindeddig mereven elzárkózott. Sőt, 2003 második felében már sokkal inkább emelésének menetrendje volt napirenden: különösen a brit jegybank ilyen irányú lépését követően foglalkoztak behatóbban ennek lehetséges időzítésével. Úgy tűnik azonban, hogy ez utóbbi lépés, melyet eredetileg az idei első fél évben terveztek, elmaradhat.

Az EKB legutóbbi kalkulációi szerint - a legfrissebbek februárra várhatók - az eurózóna gazdasága 1,6 százalékkal bővülhet az idén, az infláció éves mértékét pedig 1,9 százalék környékére várják. Az előrejelzést azonban még egy 1,17 dolláros - tehát a bevezetéskori érték közelében mozgó - euróárfolyam mellett kalkulálták. A helyzet azóta annyiban változott, hogy az uniós deviza ezt a szintet messze maga mögött hagyva, a múlt héten immáron 1,26 dollár fölé kapaszkodott, és mint az az árfolyamgrafikonból is jól látszik, mindez nem egy véletlenszerű megugrásnak köszönhetően következett be.

Az USA államháztartási hiánya és az ország fizetési mérlegének deficitje egyaránt a gyengítés irányába mutat, és hosszabb távon további euróerősödést sejtet. A befektetők az országba irányuló tőke mértékét is jelentős mértékben visszafogták az elmúlt hónapokban, ami javarészt éppen a bizonytalan árfolyamhelyzetnek, illetve az e mellett megszerezhető alacsony hozamoknak volt köszönhető. Az USA állampapírpiacain fellelhető hozamok messze elmaradnak a megfelelő eurózónabeli értékektől, a tízéves benchmark papírok esetében például közel

70 bázispont körüli a differencia. Az EKB Financial Times Deutschlandnak (FTD) nyilatkozó szakembere úgy véli, hogy az euró erősödése közel 0,5 százalékponttal mérsékli a fentebb már leírt növekedési és inflációs prognózisokat, és ez szükséget és teret is teremthet egyszerre az irányadó kamatszint csökkentésére.

Az EKB most első alkalommal élt a verbális intervenció lehetőségével, nem olyan rég a bank részéről még úgy nyilatkoztak, hogy az erősödés nem veszélyes mértékű, az euró pedig éppen csak kisebb túllépéssel közelít bevezetéskori értékéhez. Az Európai Bizottság ugyanakkor már többször kifejezte aggodalmát a folyamat láttán, és piaci körökben annak a lehetősége is felmerült, hogy szükség esetén adminisztratív eszközökkel - a régióba irányuló tőkebeáramlás korlátozásával - venné elejét a további euróerősödésnek. Akkor ezt a hírt a bizottság részéről tagadták.

Az tehát, hogy az EKB milyen döntésre jut majd a kérdést illetően, még hosszas mérlegelés kérdése, a mostani nyilatkozat azonban mindenképp jelzésértékű. A csökkentés ellenében is találunk természetesen érveket: az erős euró például segíti az EKB-t az infláció kordában tartásában. Az erősödésből eredő kedvezőtlen hatások egy részét ráadásul a világgazdaság vártnál gyorsabb ütemű fellendülése semlegesíti.

A közös pénz 2002 decemberének elején lépte át utoljára a dollárparitást, azóta erősödése lényegében - két jelentősebb visszaesést leszámítva - folyamatos. Az Irakban elért amerikai sikerek kezdetben a dollárnak kedveztek, de ennél is nagyobb fordulatot hoztak az amerikai gazdaság gyorsulásáról érkező első hírek. Ez utóbbiak közel három hónapon át - júniustól szeptemberig - fordítani tudtak a tendencián. Az euró 2003-at 1,03 dollár környékén nyitotta, s 1,26 közelében fejezte be. (LG)