Célegyenesben a tőzsdeintegráció
Talán egy közgazdász többet tehet a két hazai börze egyesítéséért - kommentálja kinevezését Bugár Csaba, aki a jogi végzettségű Bánhidi Ferencet váltotta fel február elsejével a Budapesti Árutőzsde vezérigazgatói székében. Az ABN Amro Bankot és a Magyar Követeléskezelő Rt.-t is megjárt szakember kiválasztásánál minden bizonynyal nyomós érv volt az is, hogy az elmúlt év novemberétől már az egyik legnagyobb BÁT-részvényes, az Arago Rt. színeiben tűnt fel, amely a Budapesti Értéktőzsde tulajdonosai között is meghatározó szereplő. Az előző vezető - saját bevallása szerint - harag és sértődöttség nélkül vette tudomásul a közgyűlési döntést. Mint Bánhidi elmondta: vezetése alatt a vagyonnevesítés és a részvénytársasággá alakulás elegendő szakmai kihívást és sikerélményt hozott, az integráció levezénylésére pedig Bugár is minden bizonnyal alkalmas személy.
A 140 évvel ezelőtti Budapesti Áru- és Értéktőzsde mielőbbi visszaállítása elkerülhetetlen, Magyarország kis ország, és nem képes eltartani két börzét - indokolta a két tőzsde összevonására irányuló szándékot Albrecht Ottó, a mindkét tőzsdében meghatározó tulajdonos Cashline Rt. vezérigazgatója. A befektetési társaság a BÉT-ben és a BÁT-ban is komoly részesedéssel rendelkező Arago Holdinggal és a Korányi G. Tamás újságíróhoz kapcsolható Baál Kft.-vel hasonló elveket vallva arra vállalkozott, hogy véghezvigye azt az egyesítést, amely az elmúlt 14 évben sokszor csak presztízsokok miatt hiúsult meg.
A jelenleg havi tízmilliós veszteséget termelő BÁT Al-
brecht szerint másfél év alatt felélné tartalékait, 80-100 milliós éves bevétele azonban 90 százalékban profittá válhat a közös parketten. A BÉT 800 milliós EBITDA mutatójával és a két börze 25-25 százalékos Keler-tulajdonrészével együtt 11-12 milliárdos lehet az integrált budapesti tőzsde értéke.
Sokan kizárólag az elszámolóház megszerzésével magyarázzák a tőzsderészvény-vásárlásokat, a 2002-ben 11 milliárdos saját tőkéjű Keler Rt. feletti ellenőrzés megszerzéséhez pedig a börzéken keresztül vezet az út. Nem csoda, hogy egy 1 százalékos BÁT-részesedés megszerzése most már 25 millió körüli összegbe kerül, szemben a néhány évvel ezelőtti 10 millióval, míg a BÉT-részvények már névértékük tízszeresét érik. A Kelerért folytatott harc - amelyben a 11,56 százalékos BÉT-pakettel rendelkező és szakmai tulajdonosokat hiányoló HVB Bank a legaktívabb - kimenetele a jegybanktól is függ. Az MNB-t a törvény ugyan nem kötelezi az 50 százalékos részesedés eladására, ám stratégiai céljaik közt szerepel az értékesítés - árulta el Misura Gábor szóvivő. Ennek az időpontja azonban egyelőre kérdéses.
