Elhúzódhat a Postabank-ügy
Újabb bonyodalom merült fel a már lezáródni látszó Postabank-ügyben: annak ellenére, hogy lassan lejár a vevő Erste AG részvényekre tett nyilvános vételi ajánlata, a pakett egy részének sorsa még mindig bizonytalan. A Postabank-papírok leértékelését követően a kisrészvényesek jelentékeny része bírósági úton próbált érvényt szerezni - a magyar állammal szemben - érdekeinek. A perek döntő részében az állam maradt alul, így részvényenként 10 621 forintot és az utána járó kamatokat kell(ett) az érintetteknek megfizetnie.
Problémát jelent ugyanakkor, hogy a perek egy részében az elsőfokú és - fellebbezés hiányában - jogerős ítélet mellett még nincs meg az ítélet végrehajtásához szükséges jogerősítő záradék, így az állam nem tudja a számára megítélt áron megvenni a papírokat. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor napokon belül lezárul az Erste AG ajánlata, így az osztrák bank - a kisbefektetők által tett elfogadó nyilatkozat hiányában - bevonhatja az ebbe a körbe tartozó részvényeket is. Az állam persze nem menekül meg automatikusan a fizetési kötelezettség alól, ám a kialakult helyzet ismét hosszadalmas jogi vitákra adhat alapot. A Postabank-perekben a kisrészvényeseket képviselő dr. Hidasi Gábor ügyvéd szerint nagyjából 40 olyan kisrészvényes akad, akinek ügyében a jogerős ítélet ellenére nincs meg a jogerősítő záradék. Az ügyvéd rámutatott: bár a Postabank egészét tekintve jelentéktelen, néhány százezres, netán milliós értékű pakettről van szó, könnyen belátható, hogy a helyzet nem használ az ügy egyik érintettjének sem. Az ügyvéd szerint külön pikantériát ad az esetnek, hogy az Erste ajánlata per- és tehermentes részvényekre vonatkozik, amely jelen állás szerint korántsem mondható el minden papírról. Az ügyvéd tájékoztatása szerint nagyjából 600-ra tehető azoknak a kisrészvényeseknek a száma, akik peres úton igyekeztek érvényt szerezni érdekeiknek. Az állam ez idáig 160-170 tulajdonosnak fizetett, hozzávetőlegesen 400 részvényes pedig még pénzére vár.
