Hullámvasúton a dollár
Kisebb pihenőkkel folyamatosan gyengült a forint euróhoz viszonyított árfolyama az elmúlt héten. A hétfői, 263,50 forintos nyitóár az intervenciós árfolyamsávon belül még 6,67 százalékos pozíciót jelentett, a délelőtt folyamán azonban jobbára külföldi intézményi befektetők euróvásárlásainak köszönhetően 264,50 forintos árfolyamig erősödött az európai közös pénz.
Az erősödő pesszimizmus oka, hogy egyre kevesebben bíznak abban, hogy Magyarország képes lesz időben megfelelni az euró bevezetéséhez szükséges kritériumoknak. Először Pedro Solbes uniós pénzügyi biztos vonta kétségbe a mielőbbi időpontot sürgető euróbevezetés értelmét a fiskális és inflációs gondokkal küzdő tagjelölt országok esetében. Később Járai Zsigmond MNB-elnök már az ERM II. árfolyamrendszerbe való májusi belépés esetleges csúszásáról beszélt, így kedden már 265,70 forinton nyitott a bankközi piac. Bár a pozitív korrekció sem maradt el, szerdán jött az újabb hideg zuhany: a kilencéves mélypontot mutató januári államháztartási adat hatására a hét végére ismét visszatért a pesszimizmus. Egyre többen kezdtek kételkedni ugyanis a fiskális szigor tarthatóságában, így csütörtökre 267 forintig, majd péntek délutánra 268 forint közelébe került a londoni elemzők szerint még így is indokolatlanul erős forintkurzus.
Hullámvasúton mozgott a dollár árfolyama is: az euróhoz és a japán jenhez viszonyított jegyzés változékonyságát a hét végi, a floridai Tampában sorra kerülő G7 tanácskozás kimenetelével kapcsolatos várakozások határozták meg. A hét eleji, eurót gyengítő spekulációk arra alapoztak, hogy a legfejlettebb ipari országokat tömörítő szervezet ülésén az exportjuk versenyképességét féltő európai és japán küldöttek a dollár erősítésére késztethetik az amerikai kormányt. Az 1,24-os szintig csökkenő trend azonban már kedden megfordult, mikor mérget tartalmazó levelet kapott az amerikai szenátusi többséget vezető Bill Frist, a hét végi csúccsal kapcsolatos álmok szertefoszlása pedig 1,27 dollárig drágította az eurót.
