Fordulat a jenpolitikában?
Váratlan stratégiaváltással lepték meg a devizapiacokat a japánok a hét elején: Szadakazu Tanigaki pénzügyminiszter kedden és szerdán is beszélt az árfolyam-politikáról, és mindkét alkalommal a Bank of Japan (BoJ) intervenciós aktivitásának mérséklését helyezte kilátásba. Eddig az ország jegybankjának kiemelt célja volt az exportőrök védelme a jen mesterséges gyengítésével, ma már azonban a BoJ úgy látja, hogy elég, ha csak a spekulatív támadások kivédésére összpontosítanak. A pénzügyminiszter szerint az ország a jövőben nem törekszik a jen gyengítésére: a fordulat levét most elsősorban azok isszák meg, akik túladtak jenbefektetéseiken az ázsiai fizetőeszköz huzamosabb gyengülésére számítva.
A BoJ tavaly, történetének legmagasabb összegét, 20,5 ezer milliárd jent költött az árfolyam leszorítására, az idén a beavatkozások összege csak az első két hónapban ennek a felére rúgott. Az eredmény sokáig nem igazolta az erőfeszítéseket: a temérdek - amúgy kötségmentes - pénz csak az árfolyam átmeneti szinten tartásához volt elegendő.
Az elmúlt év döntő részét a dolláronkénti 116 jenes szint környékén töltötte a dollárkurzus, később megtört a jég, és az idén januárra 106 jen alá esett az árfolyam. A legtöbb elemző bőven 100 jen alatti dollárkurzust jósolt fél éves horizonton, a lendület azonban hirtelen kifulladt, és erőteljes korrekció következett. A pénzügyminisztérium mostani bejelentése ezt a korrekciós folyamatot törte ketté, és módosította a dollár árfolyamát 112 jenes szintről 108 jen közelébe.
A japán gazdaság az elmúlt negyedévben az erős árfolyam mellett is 13 éve a legdinamikusabb ütemben tudott erősödni, a Merrill Lynch felmérése szerint a külföldi befektetők japán részvények iránti étvágya pedig 1999 áprilisa óta most a legmagasabb. Óriási az érdeklődés az ázsiai fizetőeszközök iránt is, a jentől azonban továbbra is tartanak a befektetők. Mivel az intervenció dollár ellenében zajlik, ezért elemzők euróért ajánlják a japán fizetőeszköz vásárlását. (VG)
