Váratlan kamatcsökkentés
Váratlan kamatcsökkentéssel tesztelte a piacot tegnap a jegybank: az immáron Hardy Ilonával és Bihari Vilmossal kibővült monetáris tanács 12,5-ről 12,25 százalékra mérsékelte az irányadó rátát. A Reuters által megkérdezett elemzők zöme még a múlt héten is úgy látta, hogy a harmadik negyedév előtt nem változik az alapkamat, csak néhányan számítottak ilyen hamar egy gesztusértékű lépésre. A forint - amely már a nap első felében is erősödött - a hír bejelentését követően némi tétovázás után az eurónkénti 253-as szint alá mozdult, az állampapír-piaci hozamok pedig 5-20 bázispontot estek.
Pusztán a tankönyvi tételekből kiindulva a kamatmérséklés a forint gyengülését eredményezné, most azonban a helyzet korántsem egyértelmű. Az elmúlt hetekben a hazai eszközök iránt mutatott, befektetői bizalom erőre kapott és hirtelen forinterősödést okozott. (Az euró a február közepi 265 forint körüli szintről esett a jelenlegi 255 forintos érték alá.) Barcza György, az ING Bank elemzője - aki a jelzésértékű csökkentés lehetőségét már egy hete is felvetette - a lépés visszafogott mértéke alapján úgy látja, hogy az MNB a jelen szint közelében szeretné stabilizálni a forintot. A tegnapi csökkentés azonban nem kívánt eredményt is szülhet: a további lazításra spekuláló külföldi kötvényvásárlások ismételt forinterősödést eredményezhetnek, ez pedig ténylegesen is újabb csökkentésre kényszerítheti a jegybankot. Hasonló forgatókönyv zajlott le a 2001/2002-es év fordulóján, amikor az MNB 4 hónap alatt 250 bázispontot csökkentett, míg végül 8,5 százalékos kamatszinten megfogta az árfolyamot - tette hozzá. A Lehman Brothers egy későbbi, 200 bázispontos kamatcsökkentésre számított, most azonban elemzői 250 forint alatti forintkurzust és további lazítást várnak.
Az MNB a döntését nem az árfolyam helyzetével, hanem a javuló makrogazdasági környezettel indokolta. A jegybank úgy látja: a gazdaság növekedési bázisa az elmúlt hónapokban a belső fogyasztás felől a külgazdasági teljesítmény javulása irányában változott. Az infláció átmeneti emelkedéséért a hatósági árak és az indirekt adók növekedése a felelős, így a második fél évben annak mérséklődése várható. Az indoklás ugyan nem említi, de ez utóbbiban fontos szerepet játszhat, hogy a legutóbbi inflációs jelentésben még 260 forint feletti euróértékkel számolt a jegybank.
