Harmadával több banki kölcsön
A banki hitelezés 2003-ban mindvégig dinamikusan növekedett: az év egészében összesen 33,3 százalékkal bővült, ami 2029,3 milliárdos emelkedést jelent - derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének a bankszektor teljesítményéről készült beszámolójából. A betétállománynál nem érvényesült ez a tendencia, hiszen ott a bővülés 10 százalékot sem ért el, így a hitelek betétekkel való fedezettsége - a betét/hitel mutató - a 2002.
végi 109,2 százalékról 89,6-re csökkent. Az év végén a vállalkozói hitelállomány 22,7 százalékkal, közel 750 milliárd forinttal haladta meg az előző év végi értéket. A devizahitelek aránya növekedett a forinthitelekéhez képest, ám ez utóbbiak meghatározó - nagyjából kétharmados - súlya az állományon belül megmaradt.
A háztartások hitelezése elsősorban az állami kamattámogatásos lakáshitelezés dinamikus bővülése eredményeként szárnyalt. A lakás célú, jelzálog típusú hitelek az előző év végéhez képest csaknem megduplázódtak, és év végén - a december közepén befogadott, hozzávetőlegesen 110 milliárd forintnyi hitelkérelem nélkül - elérték az 1394 milliárd forintot. A lakáshitelezés eddig példa nélküli növekedése mellett a folyószámla-hitelezés 34 százalékos és a fogyasztási hitelezés 17,8 százalékos bővülése is figyelemre méltó, bár volumenében így is jelentősen elmaradt a lakáshitelezéstől. A devizahitelezés, bár tavaly dinamikusan növekedett, továbbra is csekély súlyt képviselt a háztartások banki finanszírozásában.
Figyelemre méltó, hogy a hitelezés tavalyi felfutásában komoly szerep jutott a háztartásoknak: 797,5 milliárd forintos hitelnövekményük nagyjából 50 milliárd forinttal meghaladta a vállalkozásokét. Az év egészében a lakáshiteligény gyors ütemű növekedése stagnáló betételhelyezéssel párosult: a háztartások bankbetétállománya csak a november végi 300 bázispontos jegybanki kamatemelés hatására emelkedett. Ennek következtében a háztartások bankszektorral szembeni nettó betételhelyező pozíciója 2003-ban 15 százalékkal, 1866 milliárd forintra csökkent.
A bankszektor teljes portfóliójának minőségi összetétele javult 2003-ban, amelynek hátterében az állományok dinamikus bővülése állt: a problémamentes állományok növekménye ugyanis meghaladta a problémássá váló régiekét. Tavaly december végén a teljes portfólióban a problémás tételek 1,7 százalékot, a külön figyelendők pedig 3,7 százalékot tettek ki, szemben 2002 végével, amikor ezek az arányok magasabbak voltak.
A vállalkozói hitelek között a problémamentes állomány 740 milliárd forinttal növekedett, ugyanakkor 23,5 milliárd forintnyi állomány vált problémássá a régi hitelek közül. Ennek megfelelően a problémás tételek aránya a 2002. végi 3,7 százalékról 3,6-re, a külön figyelendőeké pedig 11,7 százalékról 9,3-re csökkent.
Javult a háztartások hiteleinek minőségi összetétele is: a bankok mérlegeiben lévő problémamentes állománynövekmény nagyságrendekkel meghaladta a nagyjából 10 milliárdnyi, problémássá vált állományt. A PSZÁF ugyanakkor megjegyzi, hogy a mérlegekben lévő állomány az aktív portfóliótisztítás miatt nem tartalmazza az időközben problémássá vált állomány egy részét, mivel a bankok rossz minőségű tételeiket folyamatosan work out cégeknek adják el.
