Megugró nyugdíjpénztári vagyon
A nyugdíjalapok szerte a világon jelentős tőkebeáramlást mutattak 2003-ban - ami a részvényárfolyamok erősödésének eredménye -, s ez a tendencia az év eddig eltelt részében is folytatódott. Átlagosan több mint 12 százalékkal nőtt tavaly az alapok tőkéje, amire 1999 óta nem volt példa. Az amerikai konstrukciók vagyona 16,4 százalékkal, 7492 milliárd dollárra nőtt, míg a brit alapok 15,8 százalékkal, 1406 milliárd dollárra bővültek. Erőteljes növekedést könyvelhettek el a kanadai alapok: 15,7 százalékkal, 661 milliárd dollárra nőtt a vagyonuk. Ezzel szemben a japán, német és francia alapok kevésbé drámai ugrásról tettek tanúbizonyságot. Az emelkedő számok ellenére a hiány még mindig kritikus, az egyensúlyhoz ugyanis 1500-2000 milliárd dollár megléte hiányzik, s ez a rés az elkövetkező öt évben sem szűnik meg. Átlagosan a nyugdíjalapok 20 százalékkal alultőkésítettek - derül ki a Bloomberg összesítéséből.
A hazai pénztári vagyon hányada mind GDP-arányosan, mind a háztartási megtakarításokon belül folyamatosan, ám mérséklődő dinamikával nő - derül ki a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) legfrissebb összesítéséből. A lakossági megtakarítások 10,4 százalékát tette ki a konstrukciókban meglévő vagyon, szemben a 2002 végi 8,5 százalékkal, míg a GDP-hez képest a mintegy 4,5 százalékról immáron 5,5 százalék fölötti szintre emelkedett az arány. Az optimista előrejelzések szerint hazánk 2020-ra haladja meg a 30 százalékos vagyon/GDP arányt, amivel jelenleg Olaszország büszkélkedhet. Ezt a folyamatot befolyásolhatja a szolgáltatások és kifizetések tömegessé válása, amely a magánnyugdíjpénztáraknál még legalább egy évtized múlva, ám az önkéntes konstrukcióknál már a közeljövőben esedékes. Azon önkéntes pénztári tagok számára, akik már elérték a nyugdíjra jogosító korhatárt, jelenleg is nyitott a lehetőség a pénztári szolgáltatás igénybevételére, akár egyösszegű, akár járadékszolgáltatás formájában, de a kötelező várakozási idő lejártára tömegesen 2005-től lehet számítani - hangsúlyozza a felügyelet.
A taglétszám tekintetében a legnagyobb növekedést, 39 százalékosat az elmúlt évben az önkéntes egészségpénztárak könyvelhették el, ám mindez az alacsony bázis számlájára írható. A magánnyugdíjpénztárak létszáma 3,6 százalékkal, 2,304 millióra nőtt, míg az önkénteseké 3,3 százalékkal, 1,218 millióra változott. Ami a tagdíjbevételt illeti, az előbbi konstrukció közel 40 százalékkal több, 164 milliárdot könyvelhetett el 2003-ban az előző évhez képest, míg az önkéntesnél a tavalyi 76,7 milliárdos tagdíjbevétel 8 százalékos emelkedésről tanúskodik. A két pénztár összesített befektetett állománya immáron meghaladja az ezermilliárd forintot.
