A devizakölcsönök éve 2004?
A támogatási rendszer év végi szigorítása nem állítja le a lakáshitelpiacot, hiszen a deviza alapú konstrukciók megjelenésével folytatódhat a lendület - mondta Katona József, a CIB Bank Rt. lakossági üzletágának ügyvezető igazgatója az Institute for International Research (IIR) "Lakossági üzletág a bankszektorban 2004" elnevezésű konferenciáján. Katona rámutatott: a devizahiteleknek természetesen vannak kockázatai, de igen nagy árfolyam-ingadozás kellene ahhoz, hogy drágábbak legyenek a forint alapú kölcsönöknél. A fogyasztási hitelek ára - vélekedett a szakember - ugyanakkor jelentősen elszakadt az ingatlanfedezetes kölcsönökétől, ezen a területen ugyanis még mindig 30-40 százalékos teljes hiteldíjmutatóval dolgoznak a bankok. Az "ügyfélminőség" ugyanakkor romlik, hiszen az ügyfelek egyre kisebb összegű kölcsönt igényelnek, egyre rövidebb futamidő mellett. E szegmensben még mindig meghatározó szerepet játszanak az áruhitelek, ám növekedésük jelentősen lassult, míg a hitelkártyák dinamikusan törnek előre a piacon - állapította meg Katona József.
Szolnokiné Pap Judit, a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi stabilitási főosztályának vezetője szerint a lakástámogatási rendelet szigorítása az idén a támogatott hitelszerződések számának 30-40 százalékos visszaesését eredményezi 2003-hoz képest. Az átlagos egyedi hitelösszeg szintén mérséklődik: az új lakásoknál 4,4 millió forintos, a használtaknál pedig 3,4 milliós átlagos értékre lehet számítani. A szakember szerint a támogatott hiteleket igénybe vevők nagyobb arányban kérnek majd új lakáshoz kölcsönt, és a hitelportfólió kismértékű romlására is számítani kell. Szolnokiné szerint a devizahitelek előtérbe kerülése mögött a lakásrendelet szigorítása, a forint- és devizakamatok közötti különbség megugrása, az ügyfelek hitelköltség-érzékenysége, illetve az addicionális kockázatok ismeretének hiánya áll. Hosszabb távon ugyanakkor - vélekedett a főosztályvezető - az ilyen típusú hitelek iránti kereslet csökkenésének irányába hat a forintkamatlábak várható csökkenése, amely jelentősen mérsékelheti a deviza alapú konstrukciók árelőnyét.
Fegyverneky Sándor, az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal (OLÉH) elnöke előadásában úgy vélekedett: a lakossági támogatott hitelekre vonatkozó, már megtörtént változtatások nem rengették meg a piacot, viszont a felszabaduló források a bérlakásépítés támogatására, rehabilitációra, illetve felújításra fordíthatók. Az idén várhatóan épülő és átadott lakások száma 40 ezer körül lesz, ami a 2003-as 35,5 ezres adat ismeretében az építési kedv folytatódó növekedését jelzi.
