Maradt a jegybanki alapkamat

A várakozásoknak megfelelően 11,50 százalékon tartotta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa az irányadó kamatszintet tegnapi ülésén. A legutóbbi, két héttel ezelőtti 50 bázispontos lazítás időzítését tekintve meglepte a piaci szereplőket, hiszen az a forintot éppen gyengülő fázisában érte, a megelőző ülésen pedig ez a tény még elegendő volt a kamatcsökkentés halasztásához. Mindezek alapján egy esetleges újabb csökkentést sem zártak ki az ülést megelőzően az elemzések, annak következményeként azonban 260 forint körüli euróárfolyamot valószínűsítettek. A döntés, illetve az inflációs jelentés közzétételét követően a forint erősödött, és az euróval szemben árfolyama 254,3 forintra javult.

Az alapkamat tehát változatlan maradt, a tanácstagok azonban - a tegnap közzétett inflációs jelentéshez kapcsolódóan - hosszabb értékelésben vázolták az elkövetkező hónapokban várható monetáris folyamatokat. A jegybank úgy látja, hogy a korábban vártnál nagyobb eséllyel teljesíthető a 2005 végére tervezett 4 százalékos inflációs cél, amit az áprilisi éves szinten számított 4,7 százalékos árdinamika is alátamaszt.

A hazai tőkepiac kockázati megítélésében külső és belső tényezők egyaránt szerepet játszanak. Az amerikai kamatemelési várkozások növelik a feltörekvő piacoktól elvárt hozamfelárat, de hasonló következtetésre vezetnek a hazai makrogazdasági egyensúlytalanságok is. Hétfőn úgy látszott, hogy a múlt héten a feltörekvő piacokon felkorbácsolt indulatok csillapodnak, a forint helyzete átmenetileg stabilizálódott. Az amerikai állampapírpiacon a kamatemelési várakozások most ismét visszaszorultak, a tengerentúli hozamszint csökkenése a régiónktól elvárt hozamfelárat is visszavetette. Amennyiben a külső tényezők háttérbe szorulnak, a belső mutatók alakulása veheti át a folyamatok irányításában a főszepet, így e téren komoly javulást kell felmutatnia az országnak. A portfóliótőke egyelőre hezitál: a múlt heti kötvényaukciókon gyenge kereslet mutatkozott.