Békés és kompromisszumos átmenet a cél
z A keddre összehívott rendkívüli közgyűlésen mire lehet számítani az igazgatóság öszszetételében?
Egyelőre annyi biztos, hogy a 7 tagú igazgatóságban a részvények 68 százalékát birtokló új konzorciumnak már van két képviselője, az Erste és a HVB bank révén. Mellettük pedig a részvényüket eladó Arago-tulajdonosok feltehetően már a szerződésben vállalták, hogy lemondanak két képviselői helyükről. Így gyakorlatilag három ember sorsa kérdéses velem együtt: Áldott Zoltáné, aki a kibocsátókat és Schuszter Péteré, aki a Generali igazgatójaként a befektetőket képviseli. Érkezett egyébként egy olyan felvetés is, hogy célszerű lenne a testületi lemondás. Ez azonban jogilag és egyébként is értelmezhetetlen kategória, amelyet egyik testület sem támogatott. Ugyanakkor a felügyelőbizottság és az igazgatóság minden egyes tagja - hozzám hasonlóan - jelezte: mindent megtesznek annak érdekében, hogy békés és kompromiszszumos átmenet legyen. Így például, ha a fő tulajdonosok részéről egyértelmű jelzést kapunk, akkor hajlandóak vagyunk lemondani tagságunkról.
z A testületi lemondást kik kérték, és mi volt a válasz?
A felvetés a HVB részéről érkezett. A nevemben annyit mondtam nekik: ha a részükről az a kérés érkezik, hogy szeretnének más tagokkal dolgozni, akkor én biztosan nem fogom erőltetni a részvételemet, mert annak semmi értelme sincs. Egy ilyen kérést pedig nem lehet kizárni, hiszen ha az ember megérkezik egy helyre, akkor először köszön, utána pedig kifejezi jöttének szándékát és céljait. Márpedig ez eddig nem igazán történt meg, így valószínűleg ennek az ellenkezője következik. Ez így logikus. Én az őszinte beszéd híve vagyok, ha valaki mással szeretne dolgozni, akkor azt mondja meg, és őszinte választ fog kapni.
z Ezt azt jelenti, hogy a régiek után az új tulajdonosokkal sem jó a viszonya?
Ebben a kérdésben sok ellentmondó nyilatkozat született, éppen ezért próbálta meg a tőzsde és személy szerint én is a minimális kommunikáció elvét követni, mert ezek a megszólalások nem tettek jót a tőzsde hírnevének. Azt azonban mindenképpen tisztázni kell, hogy ebben az esetben nem kizárólag rólam van szó, hanem a teljes testületről. A HVB nyilatkozataiból pedig az vonható le: azt hiányolták, hogy nem tekintettük őket szövetségesnek. Mások pedig azért kritizáltak, hogy a HVB-t tekintettük szövetségesnek. Mi viszont senkivel semmilyen szövetséget nem kerestünk, az igazgatóság ugyanis nem az egyes részvényesek érdekeit képviseli, hanem a társaságot irányítja, és az egész társaság, illetve az összes részvényes érdekeit képviseli, akár a többségi tulajdonossal szemben is, ha annak szándékai nem egyeznek a társaság érdekeivel, vagy jogszabályba ütköznek. Ebben a kérdésben tehát egy fontos felfogásbeli probléma van, mégpedig az, hogy a fejletlenebb vállalati és üzleti kultúrával jellemezhető területeken - így Magyarországon is - előfordulhat, hogy a többségi tulajdonosok megpróbálnak úgy viselkedni, mintha 100 százalékban övék lenne a cég. Ez pedig számunkra üzletileg és etikailag is elfogadhatatlan. Az összes konfrontációnk ebből a furcsa helyzetből adódott a régi tulajdonosokkal, és emiatt lehetnek viták az újakkal is.
z Sikerült-e megismerni az új tulajdonosok szándékait?
Egyelőre annyi derült ki, hogy a korábban meghirdetett alapvető céljainkon nem változtatnak, de annak elérését esetleg kisebb-nagyobb kerülő utakkal valósítjuk meg. A közgyűlés napirendi pontjaiból egyértelműen látszik, hogy három lényeges kérdés eldől. A személyi összetétel mellett a Budapesti Árutőzsde (BÁT) és a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) integrációja, aminél az alapvető célok nem változtak, csak éppen egy kanyarral valósítják meg a kitűzött célt. A harmadik javaslatukkal azt akarják elérni, hogy 75 százaléknál magasabb, 85 százalékos szavazati aránnyal lehessen dönteni a tőzsde meghatározó kérdéseiben, ami számomra nagyon szimpatikus elképzelés, de önmagában nem elég garancia a tőzsde független fejlődésére.
z Mik voltak azok a garanciák, amelyeket a kisebbségi tulajdonosok és a hazai kibocsátók védelmében kért?
Nagyon egyszerű dolgokat kértem, és úgy tűnik a HVB nyilatkozataiból, hogy nem is lesz ezekben jelentős változás. Ez azt jelenti, hogy a BÉT nemzeti, független tőzsdeként fog működni tovább, ahol nem lesz drágább az üzletkötés, nem lesz nehezebb kibocsátóként a piacra lépni és bent maradni sem, a befektetőknek pedig nem kell más piacokon keresni a magyar papírokat. Erre pedig azért volt szükség, mert a tőzsde működtet egy piacot, ahol a részvényeseinken túl a teljes tőkepiaci közösséget kell képviselni. Ugyanakkor fontos, hogy a részvényesek jogai is mindenben megegyezzenek, és ezeket a jövőbeni lépések alátámasszák.
z Mik lehetnek ezek a lépések a jövőben?
Ilyen lehet például, ha a megváltozott helyzetben egy kisrészvényes felajánlja megvételre a domináns, közel 70 százalékos tulajdonosnak a részesedését, és ugyanannyit kap érte, mint azok, akiktől a többségi részesedést megvásárolta a konzorcium.
z A Concorde igazgatójaként gondolkozik a cég 5 százalékos BÉT tulajdonának
eladásán?
Egyelőre csak mérlegeljük ezt a lehetőséget. Kisebbségi részvényesként egyébként már azok az év eleji folyamatok is aggasztottak, hogy a korábbi többségi részvényesek megpróbálták saját érdekeik irányába eltéríteni a cég működését. Ez pedig nem volt megnyugtató számunkra, mert jelenleg is több olyan per folyik - például tőzsdei társaságok esetében -, amely a többségi tulajdonosok kisebbségi részvényeseknek kárt okozó magatartása miatt indult.
z Mit ért az alatt, hogy nagyobb részvényesek a saját érdekeiket akarták képviselni?
Sajátos helyzetet teremtett például, hogy a BÁT és a BÉT integrációjáról mindkét társaság közgyűlésén ugyanazoknak a tulajdonosoknak a szava döntött. Ennek az érdekkonfliktusnak pedig az lehetne a megoldása, hogy tekintettel vannak a többi piaci szereplőre, és nem kizárólag a saját érdekeiket képviselik. A részvényesek ugyan hozhatnak olyan döntést, ami a többi számára jogsérelemmel jár, de azt azért célszerű elkerülni, hogy az ilyen esetek miatt a bíróságra járjanak a részvényeseink. A BÉT igazgatósága és felügyelőbizottsága például a két tőzsde integrálásánál azt a nézetet képviselte, hogy legyen egy józan határ az önérdek érvényesítésében, és erről sikerült is meggyőzni az érintetteket. Hozzáteszem, egy ilyen alku nem simogatásokból és kedves, dicsérő szavakból áll, tehát érthető, ha a korábbi többségi befektetők nem csak kedvező szavakkal emlékeznek majd meg rólam. Azonban, ha a BÉT részvényesei a lelkük mélyére néznek, akkor azt kell mondaniuk: kőkeményen képviseltük testületileg az értéktőzsde, és így az ő BÉT-részvényesi érdeküket is. Az nem a mi hibánk, ha valakinek részvényesként kettős személyisége van.
z Mit ért az alatt, hogy egy kanyarral érik el a BÁT és
a BÉT integrációjával kapcsolatos célkitűzést?
A jelenlegi helyzetben a két piac integrációja azt jelenti, hogy a BÁT befejezi az árutőzsde működtetését, és ezt a feladatot átveszi a BÉT. Ezt több hónapos munkával készítettük el, és június elején már alá is írtuk volna a szerződést, mivel a szeptember 6-i határidő nagyon közel van. Az új javaslat szerint azonban nem az integráció a lényeg, hanem elsősorban részvényvásárlás történne, amivel akár 100 százalékos tulajdonosává válna a BÉT az árutőzsdének. Azt, hogy a piacok egyesítésében a jelenlegihez képest történik-e változás, nem tudom, de ha a tulajdonszerzés után minden folytatódik tovább, akkor a nyáron onnan lehet továbblépni, ahová június elejére eljutottunk. Egyébként, ha nekünk ma a kezünkben lenne a döntés joga, akkor kevesebb mint egy év alatt tőzsdére tudnánk vinni a közös tőzsdét, ami egy minimum 100 millió eurós tranzakció lenne a Kelerrel együtt.
z Ha már szóba került
a Keler, hogyan látja a tulajdonlásának helyzetét?
A BÉT és a Keler integrációjáról már korábban is folytattunk tárgyalásokat a Magyar Nemzeti Bankkal, ám miután a két tőzsde tulajdonosi szerkezete átrendeződött, ezek leálltak. A jegybank ugyanis - érthető módon - várakozó álláspontra helyezkedett a számára átláthatatlannak tűnő tulajdonosi kör kiszámíthatatlan céljai miatt. Ennek az ellenkezőjéről mi sem akartuk meggyőzni őket, mert nem tudtuk volna garantálni az elszámolási és kereskedési forgalom biztonságát. Ha a HVB el tudja érni, hogy a tárgyalások folytatódjanak, az igen kedvező lenne.
