Emelkedett a likviditási kockázat
A gyors hiteldinamikának és a jóval mérsékeltebb betétbeáramlásnak köszönhetően a bankrendszeri hitel-betét arány 2003 szeptemberének végén már elérte a 100, majd novemberre az eddigi legnagyobb értéket jelentő 103 százalékot, és 2004 első negyedévében is ezen a magas szinten stabilizálódott - derül ki a Magyar Nemzeti Bank Jelentés a pénzügyi stabilitásról című kiadványából. A mutató elmúlt két évben tapasztalható erőteljes emelkedése a jegybank szerint elsősorban a háztartások megtakarítási hajlandóságának csökkenésével volt magyarázható, amelyhez tavaly kisebb mértékben már a vállalatok bankrendszerrel szembeni nettó hitelfelvevői pozíciójának növekedése is hozzájárult. (Az MNB ugyanakkor megjegyzi, hogy a háztartások betétállományának növekedése a második fél évben felgyorsult az előző időszakhoz képest, amiben vélhetően a magasabb kamatszint is szerepet játszott.)
A bankrendszer likvid eszközeinek mérlegfőösszeghez viszonyított aránya 2003 második felében lassuló ütemben ugyan, de tovább csökkent, és december végén 19,6 százalékot ért el. A likvid eszközök abszolút értéke - állapítja meg a jegybank - a június végi szinthez képest alig változott, de ellentétesen alakult a harmadik és negyedik negyedévben. Míg a harmadikban a likvid eszközök leépítése is a hitelexpanzió finanszírozásának pluszforrásául szolgált, az év utolsó hónapjaiban keletkező - a nagyobb volumenű betételhelyezésből és a külföldi forrásbeáramlásból származó - forrástöbblet ismét a likvid eszközök gyarapodásában csapódott le.
A betétállomány növekedését meghaladó ütemű hitelexpanzió finanszírozásában meghatározó szerep jutott a külföldi forrásbevonásnak: az év egészét tekintve a külföldi források növekményéből a rövid és a hosszú források aránya 55, illetve 45 százalékos volt. A külföldi rövid bankközi források erőteljes növekedése következtében a bankok pénzpiaci kitettsége 2003 második fél évében is tovább erősödött. A kevésbé stabilnak tekinthető pénzpiaci források arányának további növekedése az MNB szerint kockázatokat hordoz magában, bár jelenlegi szintje még viszonylag alacsonynak tekinthető.
A növekvő likviditási kockázat ellenére kedvező tendenciaként értékeli a jegybank a háztartások betéteinek növekedését. A hitel- és betétállomány növekedése közti olló szűkülése felé mutat - teszik hozzá - a lakáshitelezés bővülésének várható visszaesése is. A vállalati szektornál viszont 2004-ben az erősödő beruházási hitelkereslet nyomán a nettó finanszírozási igény növekedésére lehet számítani. Az idei évet tekintve összességében az MNB szerint az tűnik legvalószínűbbnek, hogy a hitel-betét arány növekedése folytatódik, de 2003-hoz képest nagymértékben lelassul majd.
