BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Kifogások az IFRS ellen

Négy ország ellenállásába ütközött annak a számviteli szabálynak a megalkotása, amely a származékos ügyletek piaci értékének kimutatására kötelezné az európai bankokat. A magyar hitelintézetek már a nemzetközi elvárásoknak megfelelően készítik beszámolóikat, így a jövő évtől kötelező szabályoknak most is megfelelnek.



Franciaország, Belgium, Olasz- és Spanyolország is ellenezte a nemzetközi pénzügyi jelentési szabvány (IFRS) bevezetését az Európai Unió számviteli szabályozással foglalkozó bizottságának ülésén - írja az International Herald Tribune. Ezen országok elsősorban a derivatívákra vonatkozó részt kifogásolták, megítélésük szerint ugyanis az új szabályozás szükségtelen volatilitást eredményez a pénzügyi jelentésekben.

Egészen mostanáig minden európai országnak saját számviteli szabályozása lehetett, ám az ütemterv szerint azokat 2005-re az IFRS-nek kellene felváltania. Ahhoz, hogy az új szabályozás életbe lépjen, a Nemzetközi Számviteli Standardok Tanácsának (IASB) - amelynek tagjait az EU-tagállamok delegálják - hozzájárulása szükséges.

A jövő évben esedékes új szabályozás bevezetése nem okoz majd jelentős változást a magyar bankok számára, ugyanis a legnagyobb hitelintézetek már jelenleg is az IFRS szerint készítik beszámolóikat - nyilatkozta lapunknak Robert Stöllinger, a KPMG ügyvezető igazgatója. Hazánkban a legtöbb bank már piaci értéken tünteti fel mérlegében a származékos termékeket. Ebből a szempontból a magyar hitelintézetek jóval előbbre járnak, mint egyes nyugat-európai társaik. Néhány külföldi - főleg francia - banknál ugyanis még mindig csak a kiegészítő mellékletben bukkanhatunk származékos termékekre. Ezeket a kockázatok mérséklésére és spekulációra is alkalmas ügyleteket a francia nyelvterületen elsősorban azért hagyják ki a mérlegből, mert úgy vélik, a piac gyakran torzít. Ez gyökeresen ellentétes az angolszász - és ez esetben a magyar - felfogással, amely szerint a piac inkább valós képet tükröz - vélekedett Robert Stöllinger. Hozzátette: nem véletlen, hogy a derivatív részt kifogásolók között ott van Franciaország és Belgium is.

Az új szabályozás révén valóban növekszik a volatilitás, miután a derivatívák árának gyors változása miatt a bankok mérlegében jelentős kilengéseket okozhat az eltérő szemléletű értékelés. (A derivatíváknál inkább napi piaci értéken mutatják ki a változást, míg azok a tételek, amelyeknek kockázatát a bankok a derivatívákkal fedezik, adott esetben bekerülési értéken szerepelnek a mérlegben.)

A KPMG ügyvezetője szerint a hitelintézetek azonban ezáltal transzparensebbé is válnak, mivel a menedzsmentnek így kevesebb szubjektivitásra nyílik lehetősége az eredmények publikálásánál.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.