Látványos bővülés után a jelzálogpiac
Az elmúlt néhány év igen sikeresnek bizonyult a jelzálogbankok szempontjából, amely elsősorban a támogatott lakáshitel-konstrukciók megjelenésével magyarázható - jelentette ki Oszlányi Zsolt, az OTP Jelzálogbank Rt. vezérigazgatója egy tegnapi, a Magyar Jelzálogbank Egyesület által rendezett konferencián. A szakember szerint a növekedést jól illusztrálja a három jelzálogbank összesen több mint 1200 milliárd forintos mérlegfőösszege, illetve a 350 ezer hitelszerződés is. Ami az aktuális helyzetet illeti: a vezérigazgató szerint kissé lelassult az eddigi növekedési dinamika, és új, deviza alapú termékek is megjelentek a piacon. Oszlányi ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy az eddig eltelt viszonylag rövid idő sem volt problémamentes. Legutóbb például Lenkovics Barnabás, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa kifogásolta a bankok hitelezési gyakorlatát. Az ombudsman szerint az ügyfelek az alulértékelt ingatlanok miatt kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek, és hátrányosan érinti őket a jelzálogjog, illetve az elidegenítési tilalom mellett alkalmazott opciós vételi jog is. Oszlányi a megállapításokra reagálva annyit mondott: a bankok célja minden esetben az, hogy a kockázatok minimális szintre csökkentése megfelelő hangsúlyt kapjon.
Varga István, a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) főosztályvezetője úgy vélekedett, hogy az opciós vételi joggal kapcsolatos aggályok nem állják meg a helyüket, hiszen - bár akadtak gyanúra okot adó példák - bizonyítható eset eddig nem fordult elő.
Varga szerint számos, elsősorban a fogyasztókat érintő kérdés merül fel a lakáshitelezéssel kapcsolatban. Visszatérő probléma többek között a teljes körű adósnyilvántartó rendszer kialakítása, ám ez mindig elakad az adatvédelmi biztos ellenállásán. Varga szerint nem kerek a kép a jelenleg is működő negatív adósnyilvántartó rendszerrel kapcsolatban sem: a szakember szerint, ha a nagyjából 180 ezer érintett ügyfelet megkérdeznék, a fele nem is tudná, hogy szerepel a rendszerben. Ennek megfelelően - vélekedett a főosztályvezető - az jelenthetne megoldást, ha az ügyfeleket nemcsak a listára kerülés veszélyéről, hanem annak adott esetben a listára való felkerülés tényéről is tájékoztatnák.
A PSZÁF főosztályvezetője szólt - a lakáshiteleknél csak januártól kötelező - teljes hiteldíjmutatóval (thm) kapcsolatos problémákról is. Mint fogalmazott: az éves hitelköltség legnagyobb részét feltüntetni hivatott mutató korántsem ad hű képet a kölcsön várható áráról. Különösen igaz ez a deviza alapú hiteleknél, ahol a thm viszonylag sok, ténylegesen felmerülő költséget nem tartalmaz.
