Ügyvédi tiltakozás a jegyek miatt
Jelentősen csökkenhetnek, vagy akár véglegesen is eltűnhetnek a forgalomban lévő kárpótlási jegyek, amennyiben sikeres lesz az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. által 10 agrárcégre meghirdetett pályázat. A kárpótlási jegyek minél nagyobb mértékű bevonása azért lehet fontos, mert a letéti őrzést végző cég már felmondta szolgáltatását, és így egy hónap van hátra, hogy az illetékesek megoldást találjanak a kérdésre.
A problémát az jelenti, hogy letéti őrzés nélkül a kárpótlási jegyek tőzsdei forgalmazását is be kell szüntetni. S bár felreppentek olyan hírek, hogy az ÁPV Rt. ismét Forrás-részvényekre cserélné be a megmaradt kárpótlási jegyeket, ez kevésbé valószínű. Ehhez ugyanis a cég tulajdonosainak közgyűlési jóváhagyására lenne szükség, a vagyonkezelő azonban nincs többségben a társaságban.
Egy ügyvéd egyébként beadvánnyal élt az ÁPV Rt. felügyelőbizottságának elnökéhez, amelyet a Portfólió szerkesztőségébe is eljuttatott. A lap internetes honlapján olvasható írás szerint a dokumentum több érdekes kérdést is taglal, s ez okozhatta a jegyek iránti érdeklődést múlt pénteken.
A dokumentum két elemet feszeget: az állami privatizáció során a kárpótlási jegy felhasználásának aránya 10 százalék alá esett, másfelől az állami gazdaságok esetében már a pályázat beadásakor letétbe kell helyezni a pályázóknak a felhasználni kívánt kárpótlási jegyeket. Az előbbi felvetéssel kapcsolatban az ügyvéd felszólítja az ÁPV Rt.-t, hogy a jelenleg futó privatizációs pályázatokat vonja vissza, és a jövőben korlátozás nélkül fogadja el a kárpótlási jegyeket fizetésképpen. A második pont alapján pedig azt kifogásolja, hogy az állami gazdaságok privatizációjánál a potenciális vevőknek már a pályázat beadásakor letétbe kell helyezniük a kárpótlási jegyeket, ami miatt indokolatlan kockázatot kellene felvállalniuk a pályázóknak.
Az ÁPV Rt. abban bízhat, hogy a tíz meghirdetett agrárcég eladásával sikerül bevonni a még piacon lévő jegyek többségét. A társaságok összesített névértéke ugyanis közel 18,5 milliárd forint, ami azt jelenti, hogy névértéken számolva is több mint 1,6 milliárd forint értékű kárpótlási jegyet lehetne felhasználni. Ám, hogy ez a mennyiség több-e vagy kevesebb, mint a szabadon forgó jegyek volumene, arra nincs pontos adat. Egyes becslések szerint egymilliárd forint alatti öszszegre tehető az őrzést végző cégnél lévő kárpótlási jegyek névértéke, a társaság azonban hivatalos adatot nem közöl erre vonatkozóan. A nyertes pályázóknak egyébként 30 napja lesz arra, hogy a kihirdetéstől számítva kifizessék a vételárat.
