Az idén reálhozammal számolnak a pénztárak

Az állampapírhozamok elmúlt időszakbeli alakulására pillantva - amelyre a jegybank augusztusi kamatvágása is hatott -, illetve a hazai részvénypiac kedvező változásait nézve egyre nagyobb bizonysággal lehet mondani, hogy a hazai magán- és önkéntes nyugdíjpénztárak reálhozamot könyvelhetnek el az idén. Egyes vélemények szerint a hozamok akár 10 százalékkal is meghaladhatják a 2003-as szintet, de ennek az is alapfeltétele, hogy ne alakuljon ki szélsőséges tőkepiaci helyzet, s az infláció se szaladjon el - teszik hozzá a piaci szakemberek. (A MAX állampapírindex az idén 4,4, a BUX mutató pedig 30 százalékot erősödött.)

Bár a hazai pénztárak összességében nem változtattak az idén befektetési portfóliójukon - az első három hónap ugyanis minimális elmozdulást hozott -, többen hangoztatják, hogy egyre fontosabbá válik a diverzifikáció, hiszen az elmúlt év is azt mutatta: az a pénztár szenvedett el kisebb veszteséget, amelyik portfóliójában olyan befektetési formák voltak, mint például külföldi és belföldi részvény, ingatlanbefektetés, amely az állampapírok 2003-as gyenge teljesítményét ellensúlyozni tudta. A magánnyugdíjpénztárak azonban továbbra is állampapírokban tartják a portfólió jelentős hányadát, közel 70 százalékát. Ugyanakkor megfigyelhető a vállalati hitelintézeti kötvények részének kismértékű apadása (3-ról 2,3 százalékra) az előző esztendő hasonló időszakához képest, illetve a részvények 9,3-ről 10,3 százalékra, a befektetési jegyeknek pedig 7,2-ről 8,1 százalékra történő bővülése 2004 első három hónapjában. Hasonló tendencia lelhető fel az önkénteseknél is, ahol egyébként a vagyon megoszlása - szemben a magánpénztárakkal - jóval egyenletesebb képet mutat a különböző intézményi hátterű pénztárak között.

A kisebb, illetve közepes hazai pénztárak - jellemzően az önkéntes ágazatban - jóval bátrabbnak bizonyultak a nagyobbaknál, a részvénykitettségük nemegyszer meghaladta a 10 százalékot. Bár a reálhozam eléréséhez az esetek többségénél ez sem volt elég. Az 1445 tagot számláló, tavaly év végén 252 milliós vagyonnal rendelkező Aranypart Önkéntes Nyugdíjpénztár portfóliójában 14,7 százalékra rúgott a részvények aránya, ám tavalyi nettó hozama ennek ellenére közel 3 százalékponttal elmaradt az inflációtól. Hasonló reálveszteséget könyvelhetett el a 3235 tagot és közel 4 milliárdos vagyont birtokló Elmű Nyugdíjpénztár, jóllehet 12 százalékos részvénykitettséget mondhatott magáénak. Az átlagnál nagyobb, tíz százalék feletti szeletet hasítottak ki a részvények a Gázszolgáltatók, a Danubius, a Taurus, a Malév, a VIT és az Artisjus önkéntes pénztárak, illetve a Budapest Országos Önkéntes és Kötelező Nyugdíjpénztárak portfólióiban is. Az Artisjus egyébként egyedinek tekinthető abból a szempontból, hogy esetében a részvények aránya 26,5, míg az ingatlanoké 8,6 százalékot tett ki az elmúlt esztendő végén. A mindössze 1100 taggal s közel 300 milliós vagyonnal rendelkező Díjbeszedő nyugdíjpénztár portfóliójában mintegy 19 százalékot tett ki a részvényhányad. (A pénztár egyébként 2003 végén az Allianzba olvadt be.) A Bábolna és a Ráció pénztár közel 12, a Postás és a Vasutas pedig mintegy 9 százalékos részvénykitettség mellett voksolt. Új elem, hogy nőtt az ingatlanbefektetések aránya. A Richter Gedeon mellett működő nyugdíjpénztár például 7,6 milliárd forintos vagyonának 3,9 százalékát tartotta ingatlanbefektetési alapban 2003 végén. A pénztártagok egyébként néhány pénztárnál saját maguk dönthetnek arról, milyen kockázatot hajlandóak elviselni: így például az ÁB-Aegon önkéntes pénztárnál 4, a Településszolgáltatók Országos pénztárnál háromféle portfóliótípus közül választhatnak a magánszemélyek.

Reálhozamot könyvelhetett el jó néhány önkéntes pénztár, így például a Taurus, a Napfény, a Biztonság, a Ráció, míg a nagyok közül a Credit Suisse Life & Pensions és a Villamosenergia-ipari Társaságok Nyugdíjpénztára. A magánnyugdíjpénztáraknál azonban egyedül a Dimenzió tett közzé infláció feletti nettó hozamot.

Tény, a pénztártagok egyre nagyobb figyelmet fordítanak a hozamokra, ami a pénztári megtakarítások volumenének növekedésével van összefüggésben: az átlagos állomány a magánnyugdíjpénztáraknál már a félmillió forinthoz közelít. A pénztári teljesítmények - hasonlóan az előző esztendőkhöz - elvándorlásra is ösztönözhetnek egyes pénztártagokat, ám mint a piaci szereplők rámutatnak: a múltbéli hozam nem garancia a jövőre nézve. (A tag egyébként bármikor átléphet másik pénztárba, ha az adott kasszában legalább féléves tagsági viszonya van, és nincs tagdíjhátraléka. A tagsági viszony az adott naptári negyedév utolsó napján szűnik meg.) Egyesek szerint maga a vagyonkezelői díj is fontos tényezővé válik a pénztártag számára, hiszen bár az átlagos díj 1 százalék körül mozog, van példa 30-50 bázispontra is, ám akad olyan is, ahol ez másfél százalék. Néha extrém alacsony, a realitásokat nélkülöző vagyonkezelői díjak is feltűnnek, ahol elgondolkodtató, hogy miért is éri meg a vagyon kezelőjének - jegyzik meg egyes szakemberek.