PSZÁF: új horizontok

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) viszonylag egyszerűen megfogalmazható célja van: őrködni a pénzügyi szolgáltatások piacának átlátható, megbízható és tartós működése érdekében.

Az átláthatóság azt jelenti, hogy a piac egyértelmű, nyilvános, mindenkire érvényes jogszabályok szerint működik. Az átláthatóság egyben feltétele a megbízhatóságnak is. Utóbbi lényege, hogy a pénzügyi szolgáltatók piaca a mindennapi életben a legegyszerűbb átutalástól a legbonyolultabb tranzakcióig minden pénzügyi műveletet legyen képes meghatározott idő alatt, meghatározott színvonalon elvégezni. A tartósság az előbbi két elv időbeli kiterjesztése. A pénzügyi szolgáltatások piacának alkalmasnak kell lennie arra is, hogy termékeivel, szolgáltatásaival ne csak időlegesen, hanem hosszú távon is számolni lehessen.

Az egyszerűnek tűnő elvek azonban számos feladatot jelölnek ki. A pénzügyi szolgáltatások piaca nagyon összetett: része természetesen a pénzügyi termékeket kínáló intézményrendszer (bankok, biztosítók, befektetési szolgáltatók, nyugdíjpénztárak stb.), a közvetítőrendszer (brókerek, elszámolóház, tőzsde), és természetesen nem képzelhető el jogait ismerő, felkészült fogyasztók nélkül sem.

A piacon időről időre megjelennek olyan szereplők, amelyek semmiféle engedélyt sem kaptak pénzügyi szolgáltatásra, de termékeikkel ilyen "álruhában" jelennek meg. A felügyelet dolga egyrészt a klasszikus prudenciális felügyelet, azaz az átlátható, megbízható és tartós működés biztosítása, az engedély nélküli szolgáltatók esetében azonban a piaci tevékenység kiszűrése a fő cél.

Ez a kettősség tükröződik majd a PSZÁF módosuló szervezeti felépítésében is, amelyben a prudenciális felügyeleti terület mellett hasonló súlyú piacfelügyeleti egység is fog működni.

Egy másik, figyelembe veendő jelenség, hogy a pénzügyi szolgáltatások egyre komplexebbek: egy-egy intézményen belül sokféle eltérő terméket értékesítenek. Számos innovációval kell szembenéznünk a belföldi piacon és a nemzetközi színtéren egyaránt növekvő súlyú pénzügyi szolgáltató csoportok esetében.

Mindezekből következő feladat - amelynek szintén tükröződnie kell a PSZÁF szervezetében - az integrált felügyelet megvalósítása. Ez a már mintegy négy éve elindult folyamat nemcsak azt jelenti, hogy a felügyelet hatásköre minden szektorra (pénzpiac, biztosítási piac, tőkepiac, pénztár) kiterjed, hanem azt is, hogy a PSZÁF egységes elvek és módszerek alapján végzi a tevékenységét.

A különböző intézmények, termékek egységes elvek alapján csak akkor felügyelhetők, ha megtaláljuk bennük a közös elemet. Ez a közös elem a kockázat, ezért a PSZÁF-ra a kockázat alapú felügyelet a jellemző.

A kockázat azonban kétféle lehet. Egyfelől az a pénzügyi kockázat, amit figyelni, bekövetkeztét megakadályozni kell. Ellenőrizni kell azt, hogy a hitelintézet vállalt kötelezettségei teljesítéséhez rendelkezik-e elégséges (és időben folyamatosan meglévő) pénzügyi forrásokkal.

E kockázat figyelése, tehát az ilyen jellegű (funkcionális) felügyelés speciális szakértelmet (kockázatkezelő, aktuárius, számviteli, portfólió-kezelő stb.) kíván meg. E képességnek tükröződnie kell a felügyeleti szervezetben, akár főosztályok, akár az azok közötti szakmai bizottságok formájában.

Más oldalról azonban a szervezetek működésében is rejlenek (vezetési, személyi, eljárási, belső szabályozási stb.) kockázatok, amelyek a mai megbízható pénzügyi helyzetet akár rövid távon is veszélyeztetik. Ezek tehát intézményekhez kötődnek, és felügyeletük szintén elkerülhetetlen. Ezt a feladatot a felügyelet szervezetében a felügyelői rendszer látja el, azzal, hogy minden felügyelt intézménynek (pénzügyi csoportnak) kijelölt kapcsolattartója, felügyelője van.

Az a meggyőződésünk, hogy a kialakuló szervezeti rendben megvalósul az az egyensúly, ami a felügyelet alapvető céljának eléréséhez szükséges. Mindezt az alábbi együttműködő páros szervek egymásra utalt és egymást ellenőrző, kiegészítő rendjével lehet leírni:

felügyeleti tanács és hivatal: a célok, stratégiák kitűzése és a megvalósítás ellenőrzése - a feladatok végrehajtása és gyakorlati menedzselése;

prudenciális és piaci felügyelet: a felügyelt intézmények megfelelő működésének felügyelése - a működés piaci feltételeiben lévő anomáliák felszámolása;

funkcionális felügyelet és felügyelői rendszer: a pénzügyi kockázatok keretek között tartása - a működésben rejlő kockázatok felügyelése annak érdekében, hogy azok később se válhassanak pénzügyi kockázatok okozóivá;

hierarchikus felépítés és szervezetek közötti bizottságok:

a hagyományos irányítási rend megbízható, bár kissé merev jellege - a változó piaci kihívásokra szakmai válaszokat adni képes, sokféle szakmai tudást ötvöző rugalmasabb rendszer.