Lemaradhat a BÉT a versenyben

A lengyel tőzsde kibocsátási rekordot ér el az idén: az index számottevő, az - egyébként a BUX-hoz hasonló - árfolyamnyereség emelkedéséből eredő kedvező környezetet kihasználva a vállalatok ezt a módszert választják forrásbevonásra. Eddig az idén 10 új és 17 már tőzsdén lévő társaság élt ezzel a lehetőséggel, összesen 235 millió euró értékben, ami 20 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. Ráadásul ez nem is tartalmaz államirészvény-eladást, mivel az elsőt még csak most bonyolítják. A legnagyobb lengyel bank, a PKO 30 százalékos csomagját egyébként 1,1 milliárd euróra becsülik.

Magyarországon ugyanakkor négy évnek kellett eltelni ahhoz, hogy újabb magáncég debütáljon a Budapesti Értéktőzsdén: a FreeSoft így jutott 700 millió forint friss forráshoz. Az eltérő számokat azonban nem lehet csak azzal magyarázni, hogy a lengyel tőzsde jóval nagyobb, mint a magyar. A kapitalizációt tekintve valóban nagy a különbség, a 18 milliárd eurós magyar piaccal szemben a varsói börzéé 37-38 milliárd eurót tesz ki. Ugyanakkor a forgalmat tekintve szinte nincs is különbség, ami azt mutatja, hogy bár koncentrált, de nagyon jó likviditású a BÉT - hangsúlyozza Horváth Zsolt. A jó likviditás pedig azt jelenti, hogy a magyar befektetési alapok nyugodtan tehetnék pénzük nagy részét részvényekbe, itthon mégsem ez a jellemző. Míg ugyanis Magyarországon 10 százalék alatt van a hazai intézmények részesedése a tőzsdén, addig Lengyelországban ez a szegmens a részvények 30-35 százalékát birtokolja, de jelentős, 25 százalék a magánbefektetők aránya is. Hazánkban ezzel szemben ugyanakkor a külföldiek 70-75 százalékos részesedése mellett a magánszemélyek a részvényeknek csupán 3-4 százalékát birtokolják. Márpedig ez a megoszlás jelentős hátrányt okoz a magyar piacnak már évek óta, hiszen a külföldiek is szívesebben fektetnek olyan piacokra, ahol aktívabbak a helyi alapok és magánbefektetők.

Lengyelországban egyébként a kedvező struktúra kialakulásához jelentős állami segítséget is kap a tőkepiac a befektetésbarát szabályozással. Erre példa, hogy az alapok maximum 5 százalékot fektethetnek külföldi részvényekbe, míg a többi pénzükből csak a varsói tőzsdén jegyzett társaságokból vásárolhatnak. Bár ez a megoldás nem EU-konform és várható, hogy a jövőben ezt el is kell törölniük - mondja Horváth Zsolt -, jelenleg azonban óriási pluszkeresletet jelent a lengyel tőzsde számára. A magánszemélyeket pedig adókedvezményekkel ösztönzik.

A BorsodChem példája, melyet első magyar részvényként októberben vezettek be a lengyel tőzsdére, jól mutatja, hogy valós veszélyforrást jelent a BÉT számára az, ha a magyar cégeknek külföldi börzéken kell keresni a boldogulásukat - véli a vezérigazgató. Az eddig eltelt rövid idő alapján egyébként a forgalom szinte teljes egészében továbbra is a magyar tőzsdén zajlik a BC részvényeivel.

Horváth Zsolt úgy véli, hogy az általuk elindított kezdeményezéseknek, például a Tőzsdeképes Cégek Klubjának meglesz az eredménye, és bár az idén sem elképzelhetetlen újabb társaság tőzsdei belépése, jövőre azonban már 6-8 új papírral is lehet számolni a börzén. Ahhoz azonban, hogy jelentősen növekedjen a részvénykibocsátások száma, szemléletváltására lenne szükség. Egyrészt a cégeknek pénzügyi stratégiájuk kialakításakor előnyben kellene részesíteniük a tőzsdei forrásbevonást. Másfelől a befektetőknek tudniuk kell, hogy a nagyobb hozam reményében nagyobb kockázatot kell vállalniuk, és természetesen mindehhez elengedhetetlen a megfelelő szabályozási környezet.

A részvénykibocsátás és tőzsdei bevezetés feltételei ugyanis nem rosszabbak itthon sem, mint Lengyelországban, persze ehhez szükséges egy bizonyos méret elérése is. A kedvező tőkepiaci környezet, illetve jövőre a BÉT parkettjén várhatóan megjelenő új cégek fordulatot hozhatnak a Budapesti Értéktőzsdén is. Így már nem csupán az egyik árfolyam-emelkedésben legjobban teljesítő piac lehet a magyar, hanem a piac bővülése, az új bevezetések is a régiós élmezőnybe emelhetik, amire a BÉT-nek is szüksége lenne.