Csúnya lebukás: van egy orosz termék, amit nem szankcionál Brüsszel, mert a lengyeleknek égető szüksége van rá – Putyinék el is árasztják vele Európát
Bár az Európai Unió többször próbálta visszafogni az importot, az orosz hal továbbra is eurómilliókért landol a karácsonyi asztalokon a kontinensen. Portugáliától Lengyelországig egyre több ország küzd a hagyományos fogások és a geopolitika közötti kompromisszummal.
Az EU 2024-ben összesen 709 millió euró értékben vásárolt orosz halat, amelynek legnagyobb része Hollandiába, Németországba, Franciaországba és Lengyelországba került.
A tőkehal különösen fontos szerepet játszik ebben a kereskedelemben, még akkor is, ha egyes termékek után már nem jár vámkedvezmény.
A balti államok, Finnország és Svédország régóta szorgalmazzák az orosz tengeri import további korlátozását. Ezek az országok gazdasági eszközökkel próbálnak nyomást gyakorolni a Kremlre, és mivel Oroszországgal közös tengeri térségen osztoznak, számukra a halászat stratégiai kérdés. Álláspontjuk szerint az orosz halászflotta komoly bevételi forrás Moszkvának, ezért a magasabb vámok valódi hatást gyakorolhatnának.
A környezetvédő szervezetek szerint a kérdés nemcsak gazdasági, hanem erkölcsi is. Vanya Vulperhorst, az Oceana illegális halászattal foglalkozó szakértője szerint az orosz halászhajók szoros kapcsolatban állnak az állami vezetéssel, így az ágazat közvetetten kapcsolódik az Ukrajna elleni háború finanszírozásához. Nem véletlen, hogy két nagy orosz halászati vállalatot, a Norebót és a Murman Seafoodot állami támogatású kémkedés miatt már szankciók sújtják.
Orosz haláradat? Brüsszel szerint minden rendben
Az Európai Bizottság ugyanakkor azt hangsúlyozza, hogy az EU már megtette a szükséges lépéseket az orosz halimport visszaszorítására. A háború kitörése után gyorsan betiltották a kaviár behozatalát, ám mivel Oroszország ebben a szegmensben alig volt jelen, a lépés inkább szimbolikus maradt. Eközben a kevésbé látványos, de jóval nagyobb mennyiségű termékek továbbra is érkeztek, ráadásul egy részük vámmentesen.
A fogyasztók számára sem egyszerű eldönteni, honnan származik a megvásárolt hal. Bár egyes csomagolásokon QR-kód segíti az utánkövetést, a legtöbb terméken csak FAO-kódok szerepelnek, amelyek olyan tengeri területekre utalnak, ahol orosz hajók is halásznak. Vulperhorst szerint ez megnehezíti a tudatos vásárlást, pedig egy kis odafigyeléssel elkerülhető lenne az orosz eredetű hal, például izlandi alternatívák választásával.
A kérdés különösen érzékeny azokban az országokban, ahol a tőkehal a nemzeti konyha része.
Portugáliában a bacalhau évszázadok óta alapélelmiszer, és több mint ezerféle elkészítési módja ismert. Miután Kanada 1992-ben betiltotta a tőkehalhalászatot a készletek kimerülése miatt, a portugál kereskedők új források után néztek, és végül az orosz import vált meghatározóvá:
- a jelenlegi, körülbelül tizenkét százalékos vámok már most is komoly áremelkedést okoznak;
- a karácsonyi időszakban pedig soha nem látott árszinteket eredményeztek.
Lengyelország politikailag a legkeményebb fellépést sürgetők közé tartozik, ám a hal esetében óvatos. A lengyel feldolgozóipar szinte teljes egészében importra szorul, és gyakorlatilag nincs lehetőség uniós forrásból pótolni az orosz tőkehalat. A feldolgozók szerint a szigorítás rövid távon ellátási gondokat és jelentős áremelkedést okozna.
A helyzetet tovább bonyolítja az úgynevezett norvég kiskapu. Az orosz hal egy része Norvégiában kerül feldolgozásra, majd norvég termékként léphet be az uniós piacra, akár vámmentesen is.
A kritikusok szerint ez lehetővé teszi az orosz eredet „kimosását”, és aláássa az uniós korlátozások hatékonyságát.
A balti államok szerint az EU addig nem érhet el valódi eredményt, amíg saját vizein szigorítja a halászatot, miközben Oroszország szabadon növelheti fogásait. A Balti-tenger szinte teljes egészében uniós ellenőrzés alatt áll, leszámítva az orosz partszakaszt, ami szerintük súlyos egyensúlytalanságot okoz. A vita így továbbra is nyitott: a politikai szándék, a gazdasági realitás és a karácsonyi asztal érdekei nehezen hozhatók közös nevezőre.
Ötvenezres miniország szankcionálta az oroszokat: az EU-t kinevették, de ez most mindennél jobban fáj nekik – Moszkva azonnal visszalőtt, jön a megtorlás
Oroszország megtiltotta a Feröer-szigetekről származó halászati termékek behozatalát, miután a szigetcsoport csatlakozott az uniós szankciókhoz. A Feröer-szigetek gazdaságának 90-95 százalékát kitevő halászati export jelentős része hagyományosan Oroszországba irányult, ezért a tilalom komoly rövid távú veszteséget okozhat.
