Míg az év első hat hónapja látványos bővülést produkált a hazai lízingpiacon, addig az első három negyedéves adatok már csak szerény erősödésről tanúskodnak. Január-szeptember között a Magyar Lízingszövetség tagvállalatai összesen 765 milliárd forint értékű eszköz beszerzését tették lehetővé, szemben az egy évvel korábbi 738 milliárddal. A háttérben a személygépjármű-eladások stagnálása húzódott meg, ami érdemben hatott az összesített adatra, hiszen ez a szegmens a piac 70 százalékát adja. Az egymilliárd forintot várhatóan így is elérik a lízingcégek 2004. évi kihelyezései - mutatott rá Antall Pál, a szövetség elnöke. A szerződések száma ugyanakkor számottevően nőtt az év első kilenc hónapja során (10 százalékkal, 232 ezer darabra), aminek következtében hét százalékkal, 2,388 millió forintra mérséklődött az átlagos hitelöszszeg. Egyre többen vásároltak olcsóbb használt autót - indokolta a változást Antall Pál.

A személygépjármű-üzletágban kisebb átrendeződés történt az élmezőnyben, az MKB-Euroleasing a második helyre tornázta fel magát a tavalyi hatodikról, a K&H Lízingcsoport az 5. helyre csúszott vissza, a piacvezető CIB Lízing pedig immáron 19 százalékos szeletet hasít ki az autófinanszírozás területén. Ami az idei piaci tendenciákat illeti, tízezer visszaadott autóval az idén biztosan számolniuk kell a lízingtársaságoknak, s számottevők a maradék követelések is - emelte ki Antall Pál, hozzátéve: a kamatok csökkenésével párhuzamosan egyre fontosabbá válik a céltartalékképzés a piaci szereplők számára.

A tehergépjármű-üzletág részaránya 12-ről 15 százalékra nőtt egy év alatt a hazai lízingpiacon, miközben a gépek, berendezések szegmensét számottevő visszaesés jellemezte. Január-szeptember között 74,3 milliárd forint értékű eszköz beszerzését finanszírozták a tagok, szemben a bázisidőszak 93,4 milliárdjával, amely a mezőgazdasági támogatás kiesésével függött össze - emelte ki a szövetség elnöke. Hozzátette: ez a szegmens jelentheti a növekedés motorját a jövőben.

A bankadóról szólva Antall Pál rámutatott: az adó bevezetése hátrányosan érinti a lízingvállalatokat, bár a társaságiadó-alapból való befizetés és a kamatkülönbözet-adó közül az előbbi a kisebbik rossz.