Gyors pénzhez jutás kiscégeknek
A faktoring háromszereplős pénzügyi szolgáltatás. Az eladó és vevő közé belép az előfinanszírozó faktorház. Ha az eladó eleget tett szerződéses kötelezettségének (leszállította az árut, illetve teljesítette a szolgáltatást), akkor a leszámlázott követelés mintegy 80 százalékát a faktorház lényegében azonnal kifizeti az eladónak. A fennmaradó követelés is megilleti az eladót akkor, mikor a vevő fizet és rendezi a faktoring költségeit (kamat + faktordíj).
A faktorálás lényegében forgóeszköz-finanszírozás. Forrást teremt a vállalat növekedéséhez tulajdoni részesedés eladása vagy kölcsönvállalás nélkül.
A módszer lényege, hogy a faktor sorra megveszi az ügyfele áruszállításából vagy szolgáltatásából keletkező követeléseit úgy, hogy a számlaérték döntő részét előlegként azonnal ki is fizeti, a vételár maradékával pedig majd a vevő fizetésekor számol el. Így ez a finanszírozási forma igen praktikus a pénzeszközöknek szűkében lévő kisvállalatoknak. Ezek forgóeszköz-finanszírozási lehetőségei látványosan javulnak, hiszen a követelés megvásárlója által előlegként kifizetett pénzből máris nekiláthatnak új rendelések teljesítésének. A követelés beszedéséről, esetleges biztosításáról már a faktor gondoskodik.
A faktorálással szerzett forrást a vállalkozás tevékenységébe azonnal vissza lehet forgatni, és a termelés bővítését szolgáló beszerzésre, készletvásárlásra és termék, illetve szolgáltatás előállítására lehet fordítani.
Igénybevételével a vállalkozás ki tudja használni növekedési lehetőségeit.
A faktoringszolgáltatás további előnye, hogy a faktorház a vállalkozó követeléseit nyilvántartja, kezeli, azokat könyvelésre kész állapotban tudja a vállalkozó rendelkezésére bocsátani. A hátralékos adósokat fizetésre ösztökéli. Nem igényel banki típusú biztosítékot, alacsony az adminisztrációs igénye.
Kisebb vállalkozásnak gyakran eleve nincs is választási lehetősége, mert nem jut elegendő hitelhez. Mivel pedig nagy kockázatú adósnak számít, magas kamatfelárat alkalmaz nála a bank. A faktoringügyletek kamatlába ezzel szemben a jobb banki minősítésű adósoknak tartott vevők hiteleinél alkalmazott árazásához hasonlít. A faktorálás más költséggel is jár: ez a faktordíj, ami azonban nem a finanszírozás, hanem a követelések kezeléséhez kapcsolódó, hasznos szolgáltatások ellentétele.
A faktoring kedvezően hathat ki a bankhoz fűződő kapcsolatra is. Bankhitel és faktoring nem föltétlenül zárja ki egymást. Inkább kiegészítheti egyik a másikat, mintsem versengenének egyazon üzletért.
A faktoringmegállapodás előkészületei rövid időt vesznek igénybe, új üzleti kapcsolat esetén is legfeljebb két-három hetet. Ha pedig a szerződés létrejön, a számla kiállítását követő egy-két nap alatt mindig pénzéhez jut a vállalkozó. Hogy pontosan mekkora összeghez? Gyakorlatilag a teljes, áfa nélküli értékhez, hiszen a faktorcég a leszállított és vevő által átvett áru bruttó, tehát áfával növelt ellenértékének jellemzően 70-80 százalékát előlegezi meg. Épp ez a faktoring lényege: a termelő, nagykereskedő vagy szolgáltató forgóeszközhöz jut, amit nyomban újra termelésbe, illetve áruba, szolgáltatásba forgathat. Ettől nő a tőke forgási sebessége és így a profit is.
A faktoringfinanszírozás költségét a hazai faktorok elsősorban faktordíjban és kamatban határozzák meg. A számla bruttó összegére vetített, egyszeri faktordíj olyan szolgáltatásokért jár, mint a főkönyvi számlák nyilvántartása, szállítói adósnyilvántartás vezetése, esedékesség előjegyzése, adós-nyilvántartási jelentés készítése, kinnlevőségek beszedése, inkasszálás és a hátralékos adósok felszólítása.
A megelőlegezett összegre terhelt kamat - a pénz ára - értelemszerűen az előleg folyósításának napjától a követelés vételárának beérkezése napjáig "ketyeg". A kamatlábat a változó - napi vagy meghatározott futamidejű - bankközi kamatlábhoz (Bubor) kapcsolják, és ezt a faktorálási megállapodásban előre meghatározzák.


