Közel 30 százalékkal több profit
Az Inter-Európa bank nyereségének növekedése az első fél év végének 56,3 százalékáról csökkent közel 30 százalékra a harmadik negyedév végére. A konszolidált adózott eredmény ugyanis félévkor 1,058 milliárd forint volt - 10 százalékkal magasabb a terveknél -, amit 1,87 milliárd forintra sikerült növelni a harmadik negyedévben. A növekedési ütem harmadik negyedévi csökkenésének fő oka a kamat jellegű bevételek kisebb emelkedése volt. Az első fél évben ugyanis a nettó kamatjövedelem 31,5 százalékkal bővült, míg ez a mérték 22,1 százalékra csökkent szeptember végére. A nettó eredmény növekedésében azonban így is ez a tétel játszotta a legnagyobb szerepet, miután értéke január-szeptemberben 6,4 milliárd forintot ért el. A bővülés az átlagosnál kedvezőbb lakossági marzsoknak köszönhető, valamint az euró alapú hitelek dinamikus emelkedésének. A csoport mérleg- és eredményadatait döntően meghatározó anyabank az év első kilenc hónapjában 1,53 milliárd forint adózott nyereséget ért el, ez 26,6 százalékkal haladja meg a bázisidőszak adatát. Az IEB mérlegfőösszege 212,42 milliárd forint volt a harmadik negyedév végén, 15,5 százalékkal több, mint egy évvel korábban.
A nettó jutalék- és díjbevételek csupán 2,15 milliárd forintra nőttek az egy évvel korábbi,2,13 milliárdról. E bevételek alakulásában az is szerepet játszhatott, hogy a bank az alacsony kockázatú, stabil jövedelmet biztosító pénzügyi szolgáltatások felé fordult.
A pénzügyi műveletek nettó eredménye 845 millió forintot tett ki január-szeptemberben, ami 26 százalékos emelkedés. A bank gyorsjelentése szerint az értékpapír-kereskedelem és a deviza adásvételek kismértékben meghaladták a tervezetett. Az ügyfélkihelyezések állománya szeptember 30-án 138,6 milliárd forintot ért el, ami az egy évvel korábbihoz képest 12 százalékos növekedés. Ehhez képest a céltartalékot 10 százalékkal növelték. Az IEB ügyfelekkel szembeni kötelezettségei 135,5 milliárd forintra nőttek az egy évvel korábbi 120,0 milliárd forintról. Az ügyfélhiteleknek egyébként már az 57 százaléka éven túli lejáratú, szemben az egy évvel korábbi, 45 százalékos aránnyal, amiben elsősorban a lakás célú kölcsönök térhódítása játszott szerepet. Az ügyfélhitelek közel 74 százaléka még forint alapú, októbertől azonban a gyorsan emelkedő euró alapú hitelek mellett elkezdték a svájci frank alapú kihelyezéseket is.
