Növekvő költségek a nyugdíjpénztáraknál
Kiugróan magas költségekkel, költségnövekedési dinamikával működnek a nyugdíjpénztárak - áll a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) friss jelentésében. A növekvő koncentrációjú piac továbbra is tizennyolc szereplős, ám a hat legnagyobb pénztár a tagok 87,1 százalékát, továbbá a vagyon 83,2 százalékát tudhatta magáénak.
Januártól ez év októberéig a magánnyugdíjpénztárak összesen 9,3 milliárd forintot számoltak el a működési tartalék javára, működési költségeik finanszírozására pedig az egy évvel korábbinál 24,7 százalékkal többet, 8,3 milliárd forintot fizettek ki. A befolyt és azonosított tagdíjakra vetített működési költségek 5,7 százalékos aránya 0,4 százalékkal volt kevesebb a bázisidőszakinál.
A működési ráfordítások csaknem 25 százalékos megugrásának legmarkánsabb komponenseként a PSZÁF a pénztári alkalmazottak munkabérének és közterheinek növekedését jelölte meg. Számottevő a pénztári tisztségviselők tiszteletdíjainak és az azokkal járó közterhek dinamikája is, ám ezek aránya az összes működési költségen belül elhanyagolható. A felügyelet szintén szembetűnő növekedési ütemet állapított meg az adminisztrációs és nyilvántartási feladatokat ellátó szervezeteknek kifizetett díjaknál. Ugyanakkor a vagyon- és letétkezelő díjak a vagyon arányában nézve bármely intézményi hátterű pénztárcsoport esetén csökkenő tendenciát mutattak.
A működési költségek és ráfordítások megoszlásában nem mutatkozott komoly változás, a költségek meghatározó hányadát továbbra is az adminisztrációs és nyilvántartási feladatokhoz tartozó díjak tették ki. A felügyeleti díjak arányának csökkenését a díjelőírás mérséklése magyarázza. Jóllehet az idei negyedéves hozamadatokból nem nagy vakmerőség arra következtetni, hogy az annualizált éves hozamok magasabbak lesznek a tavalyiaknál, arra nem lát garanciát a PSZÁF, hogy a pénztárak zömének éves hozama eléri-e a benchmarkszinteket. A harmadik negyedév végén a magánnyugdíjpénztárak az egy évvel korábbinál jóval több, 52 milliárd forint befektetési tevékenységből származó bevételt számoltak el. Ennek forrása a korábbi negyedévekben is jelentős kapott kamatok és kamatjellegű bevételek, valamint a tulajdoni részesedést jelentő befektetések és hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok nyereségjellegű különbözete.
