Presztízsveszteség a BÉT-nek
A BorsodChem októberi varsói megjelenését a Mol múlt héten történt bevezetése követte. Ez mind a két vállalat esetében a tulajdonosok, illetve a menedzsment szuverén döntése volt. Amikor ezek a döntések megszülettek, akkor alapvetően a magasabb részvényárfolyam iránti vágy dominált.
Nem a magyar cégek voltak az úttörők ebben a tekintetben, az osztrák Bank Austria Creditanstalt két évvel ezelőtti bevezetése volt az első külföldi kibocsátó a varsói börzén. Az idei évben emellett számtalan helyi kibocsátásnak lehettünk szemtanúi, amit a budapesti piac csak irigykedve szemlélt, hiszen a FreeSoft volt az idén az egyetlen új bevezetés. A varsói piac virágzását a több milliárd dollárt kezelő helyi nyugdíjpénztárak piaci szerepében találhatjuk meg. A lengyel kamatkörnyezet csökkenésével a tőke egyre inkább a magasabb hozammal kecsegtető részvénypiac irányába fordult. A tavalyi évben következett be az áttörés, amikor a lengyel nyugdíjpénztárak hónapok alatt 10 százalékról 30-ra növelték a részvényhányadukat. Ezzel hatalmas likviditást teremtettek a helyi piacon, ami az árfolyamok ugrásszerű emelkedéséhez vezetett. A szabályozásból és a helyismeretből fakadóan eleinte szinte kizárólag lengyel részvényeket vásároltak, ami oda vezetett, hogy a lengyel részvények tartósan drágábbá váltak a régió más részvényeinél. Ez az értékelésbeli különbség mára kicsit csökkent. A magasabb értékelési mutatók és a helyi likviditás az, ami oly vonzóvá tette a magyar vállalatok számára is a varsói börzét. A lengyel szabályozási sajátosságokból fakadóan ugyanis a tőke legfeljebb 10 százalékáig vásárolhatnak külföldi részvényeket vagy ingatlanokat a lengyel nyugdíjalapok, és akkor is csak olyan részvényekbe fektethetnek, amelynek van megfelelő nemzetközi hitelminősítése. Ha körültekintünk a BÉT-en, akkor ezt csak az OTP-ről, az FHB-ról és a Matávról mondhatjuk el. A varsói bevezetéssel viszont a Mol és a BorsodChem helyi részvénnyé vált, így nem érvényes rájuk ez a szabályozás, és vélhetően magasabb értékelési mutatókat tudnak majd elérni, hiszen annak ellenére, hogy például a Mol megduplázta az idén az árfolyamát, EV/DACF vagy P/E alapon továbbra is olcsóbb a PKN Orlennél.
A BorsodChem esetében az már elmondható, hogy a teljes forgalomból a varsói tőzsde 10 százaléknál kisebb részt hasított ki, annak ellenére, hogy a részvények közel harmada kerülhetett lengyel befektetők kezébe, tehát vélhetően ők is a BÉT-en kereskednek a BC-papírokkal. Ennek oka a nagyobb likviditás és ebből fakadóan az alacsonyabb kereskedési költségek.
