Taroltak a közép-európai börzék
A közép-európai börzék taroltak 2004-ben: a prágai tőzsde mutatója, a PX 50 - dollárban számolva - 53, a Budapesti Értéktőzsde indexe pedig 52 százalékkal száguldott felfelé, jócskán lekörözve ezzel nyugati társait. Kiugróan teljesített a BÉT-ben tulajdonos osztrák börze is, az ATX 56 százalékkal tornázta fel magát. Az EU-hoz újonnan csatlakozók közül 50 százalék feletti teljesítményt produkált az észt börzeindex is, míg a régió második legnagyobb piacának, a varsói WIG 20 mutatónak 22 százalékos erősödéssel kellett beérnie - derül ki a Bloomberg összesítéséből. Hatott a májusi uniós csatlakozás - jegyzik meg az elemzők -, s kedvező tényezőnek számított az újonnan csatlakozók gazdaságának a nyugati országokét meghaladó bővülése is. Az uniós jelenlét ráadásul új intézményi befektetőket is a régióba csábított, főként az Egyesült Államokból, akik az átlagon felüli megtérülés reményében csoportosították át ide pénzük egy részét.
A legtöbb esemény kétségkívül Varsóban zajlott 2004-ben a közép-európai börzék közül: 36 új nyilvános részvénykibocsátás (IPO) zajlott a parketten, amivel a dobogó harmadik fokát foglalhatta el Európában a londoni tőzsde és az Euronext után. Varsó ráadásul abból a szempontból is egyedülállónak bizonyul a régióban, hogy már öt külföldi részvény forog a parketten: a Bank Austria, az amerikai gyógyszeripari társaság, az Ivax, a német számítástechnikai cég, a BMP AG s két magyar papír, a BorsodChem és a Mol. A piaci szakértők 2005-re is számottevő erősödéssel számolnak, amiben jelentős szerep juthat a több mint 20 nyilvános részvénykibocsátásnak. A prágai értéktőzsdét - amelynek mutatója nemrégiben első ízben lépte át az ezerpontos határt - komoly osztalékkifizetések és két részvénykibocsátás jellemezte 2004-ben: a Cesky Telecom 27 százalékának forgalomba hozatala, illetve a Zentiva gyógyszeripari társaság 211 millió eurós emissziója. A Budapesti Értéktőzsdét az idén elkerülték az IPO-k, egyedül a BorsodChem 380 millió eurós részvényértékesítése okozott némi pezsgést (a VCP Capital Partners 67,9 százaléknyi papírt ajánlott fel a nemzetközi eladások során). Számottevő részvénykibocsátást nem vár a piac 2005-re sem a BÉT-en, az állam részéről az FHB-ban meglévő, 170 millió euróra rúgó részesedése kerülhet piacra.
A kockázatosabb kelet-európai piacok felé kacsintgatók is jól jártak, hiszen az ukrán tőzsdemutató értéke több mint 260 százalékkal száguldott felfelé, bár kétségtelen, a belpolitikai bizonytalanság - függetlenül a megismételt elnökválasztástól - továbbra is fennáll. Egyre több külföldi intézményi befektető fordul ugyanakkor a román, a horvát és a bolgár piacok felé - mutatnak rá elemzők -, ami a börzeindexek alakulásában is tetten érhető. A bukaresti BET10 mutató 100 százalék feletti növekedést produkált 2004-ben, míg a bolgár Sofix közel 40, a zágrábi CROBEX pedig 32 százalékosat. Jót tett az isztambuli tőzsdének, hogy Törökországot megcsapta az EU-csatlakozás szele, az ISE National 100 index közel 32 százalékkal tornázta fel magát. Jól járt ugyanakkor az a befektető, aki az idén messzire elkerülte az orosz tőzsdét: a Jukosz körüli politikai csatározások nyomán mintegy 90 százalékkal zuhant az olajipari társaság kapitalizációja, míg a moszkvai RTS index - az emelkedő olajárak ellenére - mindössze 6 százalékkal gyarapodott.
