Egyre több a problémás hitel

A bankszektor teljes portfóliójának minőségi összetétele 2004. szeptember végén kedvezőtlenebb volt, mint 2003 végén, mivel a teljes portfólióban a problémás minősítésű tételek aránya a 2003. végi 1,75 százalékról 1,94 százalékra módosult, és a külön figyelendő tételek aránya is 4,21 százalékra növekedett - derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének beszámolójából. A portfólió minőségi összetételének romlása a PSZÁF szerint egyfelől a problémás minősítésű tételek gyorsuló növekedésének, másfelől a hitelezési aktivitás lassulásának és a mérlegen kívüli származtatott ügyletek néhány hitelintézetet érintő visszaesésének volt a következménye. A minőségromlás azonban még nem ad okot aggodalomra, hiszen 2003 végén a 15 régi EU-tagállam bankjainak hitelei között a problémások aránya meghaladta a 4 százalékot.

A beszámoló szerint mind a mérleg-, mind a mérlegen kívüli tételek között növekedett a problémás tételek aránya. 2004. szeptember végén a mérlegtételek 3,21 százaléka, a mérlegen kívülieknek pedig 0,45 százaléka volt problémás. A minősítési kötelezettség alá tartozó mérlegtételek közel 40 százaléka vállalkozóknak, 22 százaléka pedig háztartásoknak nyújtott hitel volt szeptember végén.

A vállalkozói hitelek minőségi összetétele a három negyedév során kismértékben romlott. A problémás minősítésű tétek aránya a 2003. végi 3,64-ről 3,75 százalékra emelkedett, mivel a rossz minősítésű hitelek a problémamentes állományt meghaladó ütemben, 23,1 százalékkal növekedtek. A vállalkozói hitelek minőségi összetételének romlásában a rossz minősítésű állomány nagyütemű növekedése mellett a hitelezés növekedésének lassulása is szerepet játszott.

A háztartások hiteleinek minőségi összetétele - a vállalkozói hitelekhez hasonló okokra visszavezethetően - a három negyedév során romlott, a problémás minősítésű állomány aránya a 2003. végi 2,42-ről 2,66 százalékra növekedett. A minőségi összetétel romlása egyfelől a problémás állomány nagyarányú, a problémamentes állományt meghaladó ütemű növekedésére, másfelől a problémamentes állomány növekedési ütemének lassulására vezethető vissza. A problémás állomány a három negyedév során 34,2 százalékkal - 16,6 milliárd forinttal - növekedett, a problémamentes állomány ugyanakkor csak 21,6 százalékkal, 411 milliárd forinttal. Figyelemre méltó, hogy 2003 ugyanezen időszakában a problémás állomány 16 százalékkal, a problémamentes pedig 51 százalékkal gyarapodott.

Ha a hitelezés, benne elsősorban a lakáshitelezés nem lassult volna, akkor a problémás állomány aránya a háztartások hiteleinek hozzávetőlegesen 2,51 százalékát érte volna el 2004. szeptember végén.

Az elmúlt években igen gyorsan növekvő lakossági hitelállomány már ma is jelentős potenciális kockázatot hordoz - nyomatékosítja a beszámoló. A kockázatok realizálódásának mértékét jelentősen csökkenthetné - teszi hozzá a PSZÁF -, ha bevezethető lenne a pozitív adóslista.

A bankok portfóliójában a problémás minősítésű tételek aránya jelentősen szóródott. A legszélsőségesebben a kisbankoknál alakult, ahol 0 és 12,3 százalék között mozgott. A középbankoknál 0 és 7,1 százalék, a nagybankoknál 0,9-3,0 százalék, a szakosított hitelintézeteknél pedig 0 és 9,1 százalék között alakult.