Gyógyszeripar: javuló megítélés
Bár az elmúlt öt esztendőt nézve a nemzetközi gyógyszeripari részvények nem bizonyultak olyan rossz befektetésnek - a tengerentúli ágazati index több mint 150 százalékkal növelte értékét -, tavaly aligha lehettek elégedettek a befektetők. A gyógyszertársaságok kulcstermékeikkel kapcsolatos rossz hírek következtében a befektetők bizalma megingott a szektorban, a tengerentúli S&P 500 indexen belül 0,6 százalékos emelkedésével pedig az egyik legrosszabb teljesítményt produkálta az ágazati mutató. Bár volt, ahol ennél is lesújtóbb eredmény született: a Pfizer kurzusa 30, a Mercké 34 százalékot esett 2004-ben.
Az előbbi cég részvényeire a Celebrex terméke nyomta rá bélyegét, amelyről kiderült, az ízületi gyulladásokra használt gyógyszer számottevően növeli a szívroham valószínűségét. A Mercknek múlt év szeptemberében a Vioxxot kellett kivonnia a forgalomból, miután klinikai teszteken bebizonyosodott, szedése szív- és ér rendszeri kockázatokkal jár. Az AstraZeneca,
Európa harmadik legnagyobb gyógyszergyártója 2004 utolsó negyedévében 17 százalékot gyengült, miután a klinikai vizsgálatok során kiderült: a tüdőrákra javasolt Iressa készítménye nem hosszabbítja meg a betegek életét - mutat rá a CNN Money.
A gyógyszertársaságok eddig napvilágot látott tavalyi gyorsjelentései tükrében aligha látszik reménytelinek a folytatás. A világ legnagyobb gyógyszeripari cége, a Pfizer a vártnál kisebb eredménnyel lepte meg a befektetőket, ráadásul az idei évre vonatkozó várakozását csak áprilist követően teszi közzé. A svájci Novartis számai is alulmúlták az elemzői prognózisokat, a Merck a nyereség 21 százalékos visszaeséséről számolt be, s a 2005. év várhatóan további csökkenést hoz a profitot illetően. Kellemes meglepetéseket is hoztak a gyorsjelentések: a Johnson & Johnson nyeresége 18 százalékkal nőtt, meghaladva az elemzői várakozásokat, míg a Schering-Plough két év után ismét profitot tudott termelni.
Miért látnak mégis fantáziát az elemzők az ágazatban? A tavalyi lejtmenet következtében alulértékeltté váltak a szektor szereplői, ráadásul az osztalékhozamuk kimagaslónak számít - hangzik a piaci szakértők indoklása. A Pfizer például 11,6-os, a Merck 12,5-ös P/E-n forog a 2005. évi profitvárakozások alapján, míg az osztalékhozamuk 3, illetve 4,9 százalék. Ráadásul a Merck 7 milliárd dolláros készpénzállománya biztos fedezetet jelent a várható kártérítésekre, illetve az új gyógyszerek kifejlesztésére - teszik hozzá. A Bristol-Myers 4,7 százalékos osztalékhozammal bír, ennek mértékén 1982 óta nem is módosított - derül ki a Bloomberg adataiból. S mint a társaság vezetése rámutatott: a 2004. utolsó negyedévi 73 százalékos eredménycsökkenés következtében sem változtatnak ezen a "hagyományon".
Az elemzők várakozása szerint a Dow Jones Stoxx 600 Health Care indexben szereplő társaságok 14 százalékkal növelik profitjukat az idén, ami meghaladná a piaci átlagot. Több nemzetközi befektetési bank, köztük a Merrill Lynch és a Lehman Brothers is nemrégiben javított a szektorra vonatkozó megítélésén, túlsúlyozásra változtatva ajánlását. Egyes elemzők a gyógyszeripari szektor kisebb szereplőiben is fantáziát látnak. Így a Sigma-Aldrichban, amely hatóanyagokkal látja el a társaságokat, illetve a biotechnológiai Amgen cégben, amely ugyan 22-es P/E-n forog, ám az elkövetkező öt évre - éves szinten - közel 20 százalékos eredményjavulást várnak tőle. Ez pedig közel duplája lenne, mint amire a nagyobb gyógyszeripari társaságoknál számítanak a szakértők.
