A pénzpiaci alapok a nyerők
A nemzetközi befektetők kockázatéhsége a visszájára fordult: március közepén az elmúlt közel egy esztendő legnagyobb tőkekiáramlását élték meg a feltörekvő piacokba fektető részvény- és kötvényalapok. Egy hét alatt 350 millió dollár hagyta el a konstrukciókat, bár igaz, 2005-ben már 2,5 milliárd dollár érkezett az alapokba, jócskán meghaladva a 2004 egész évben beáramlott 2,2 milliárdos volument.
A hazai befektetésialap-piac is igen impozáns bővülést tudhat maga mögött, nettó eszközértékük rekordot döntött: február végén 1260 milliárd forint összvagyonnal bírtak. A banki betétek lemorzsolódásával párhuzamosan az ügyfelek igyekeznek alternatív befektetéseket keresni, s úgy tűnik, ennek a folyamatnak a pénzpiaci alapok lehetnek az elsődleges nyertesei - fogalmazott Cseh György, a CIB Alapkezelő vezérigazgatója.
A kockázatmentesnek tekinthető befektetéseknél érzékeny pont lehet a folyamatosan csökkenő, immár 7 százalék körüli elérhető hozam, főként, hogy ez a jövőben tovább mérséklődhet. A jelenlegi hozam- és betétikamat-szintek mellett egy mai pénzpiacialap-befektetés jövőbeli hozama 7 százalékot közelítheti, nem befolyásolva az alaptípus jelenlegi népszerűségét. Az ügyfél bármikor, hozamveszteség nélkül hozzáférhet a pénzéhez, a rövid távú, átmeneti befektetések iránti igény sem változik. Emellett a magánbefektetők alapvetően kockázatkezelő magatartását ismerve a csökkenő hozamok és a regionális részvénypiacok most lezajlott árfolyamcsökkenése várhatóan nem fogja rövid távon és nagyobb mértékben részvényalapokba terelni a megtakarításokat - emelte ki Szalai Sándor, az OTP Alapkezelő vezérigazgatója.
A kötvényalapoknál ennél valamivel nagyobb, 8-9 százalékos éves hozamra van kilátás az elkövetkező fél évben. Ennél valamivel jobb hozamra lehet kilátás az ingatlanalapoknál, ezek ugyanis 10-13 százalék közötti eredményt produkáltak, s a stabil teljesítmény később is fennmaradhat.
A részvénypiacot illetően ugyan többen is látnak növekedési potenciált a magyar papírokban. A részvénypiaci korrekció azonban korántsem sarkallta befektetésekre a magánszemélyeket: akik már jelen voltak ebben a szegmensben, azok igyekeztek profitot realizálni, akik pedig nem, azok ezután sem csábulnak el - emelte ki Vízkeleti Sándor, a CA IB Befektetési Alapkezelő vezérigazgatója.
A forint gyengülésével a nemzetközi termékek jelentősége is nőhet, többen devizapozíciót vehetnek fel, ám az már kockázatvállaló képességükről függ, hogy ez milyen alapot jelent - mutatott rá Szabó László, a Concorde Alapkezelő vezérigazgatója.
Ebben a környezetben nagyobb teret nyerhetnek a garantált szerkezetű alapok is, melyek a tőke megóvása mellett adják a részvénypiaci hozamokból való részesedés lehetőségét - jegyezték meg a K&H Alapkezelőnél.
