Biztosítások vízijárművekre: ha jót akarnak

Magyarország nem tengeri nagyhatalom, kedvtelésből vagy sportolási célból azonban egyre több honfitársunk száll vízre. Ezt bizonyítja a hajólevéllel rendelkező járművek állományának fokozatos gyarapodása is: jelenleg mintegy négy-ötezer vitorlásnak, illetőleg két-háromezer motoros hajónak van már ilyen papírja. A hajók biztosításával egyelőre kevesen törődnek, a területtel komolyabban foglalkozó hazai biztosítók, az Allianz, a Generali és az OTP-Garancia tapasztalatai szerint az üzemben tartók csak a hajópark kis részét biztosítják, s jellemzően a nagyobb hajókat.

Hivatalos adatok nincsenek, de becslések szerint a felelősségbiztosításban 80 százalékos, a casco esetében pedig mindössze 10-15 százalékos a biztosítással való lefedettség. A felelősségbiztosítás elterjedtségét a szakemberek szerint elsősorban az okozza, hogy meglétét ma már sok kikötő előírja és számon is kéri. Cascót főként motorcsónakokra és vitorlásokra kötnek a magyarok, bár a hajóvásárlások lízinggel történő finanszírozásának elterjedésével várható az arány javulása, mivel ezekben a konstrukciókban a casco biztosítás kötelező.

Tény, hogy a vízi közlekedésben kimondottan alacsony a balesetek aránya, ám egyetlen elhibázott manőver következtében tízmilliós károk keletkezhetnek. A Balatonon évente tíz-tizenöt komolyabb, tetemes anyagi kárral járó baleset történik. A vitorlás hajók esetében a kisebb értékű töréskárok a jellemzők, illetve a megfeneklésből eredő, a hajótestet ért sérülések gyakoriak. A motoros járművek esetében a meghajtást érintő sérülések (hajócsavar, motor) a legvalószínűbbek. A casco terhére bejelentett leggyakoribb káresetek között van a meghajtóberendezés megsérülése zátonyra futás következtében, a kikötőben szabályosan kikötött hajó viharkára, a külső motor lopása, vagy például vitorlás hajó árboctörése a viharos szélben. A biztosítók arányaiban kevesebb bejelentést regisztrálnak hajóknál a casco biztosítás terhére, mint a gépkocsik esetében. Ennek az egyszerű oka az, hogy egy hajót elkötni meglehetősen macerás dolog, ráadásul egy lopott hajó eredetét problémás igazolni.

A gépjármű-biztosításoknál speciálisabb területről lévén szó, a biztosítók jóval körültekintőbb vállalási elveket követnek, a szerződéskötést alapos felmérés előzi meg. Az OTP-Garancia kishajó-biztosítása például alapvetően magyarországi állóvízen használt, Magyarországon tárolt járművek biztosítására szolgál, ezen belül is elsősorban vitorlásokéra. A motorcsónakokat, főleg nagy értékűeket (ötmillió forintot meghaladó új kori érték esetén), illetve a használt, valamint folyóvizeken használt járműveket a társaság csak szigorú kockázatelbírálás után vállalja, jetskyre pedig egyáltalán nem nyújt fedezetet.

A biztosítás kiterjed az elemi károkra (tűz, villámcsapás, robbanás, jégverés stb.), a töréskárokra (rongálások), a lopásból, rablásból eredő károkra (részbeni és teljes lopások, rongálások). Kiegészítő konstrukciók kötésével a biztosítási védelem kiterjeszthető a vízből vagy a tárolási helyről való kiemelés pillanatától a vízre helyezés időpontjáig - tehát a szállítás és a téli tárolás idején - bekövetkező károkra, a versenyzés és az arra való felkészülés időtartamára, a bérbeadás tartamára. A kiegészítő baleset-biztosítás ugyanakkor a vízi jármű vezetőjének és utasainak védelmét szolgálja. A casco biztosítási fedezet nem csupán a hajótestre terjed ki, hanem a beépített és felszerelt tárgyakra, valamint a vízi jármű tartozékaira is.

Előfordulhatnak esetek, amelyekben a biztosító már a szerződés feltételeiben kizárja a szolgáltatást. Az OTP-Garanciánál ilyenek azok a károk, amelyeket a vízen tárolt hajóban a fagy okoz, vagy amelyek nem balesetszerű események következtében álltak elő, hanem műszaki hiba, anyagfáradás vagy -hiba, esetleg alkatrész törése vagy kopása miatt. A védelem nem terjed ki a jármű tartozékait képező rögzített, ám állagrongálás nélkül eltávolítható egységek (motor, mentőöv), továbbá a nem rögzített tárgyak (evező) elsüllyedésére, elúszására, vagy az evezők törésére (kivéve, ha ezek okozati összefüggésben állnak egyéb, kártérítés alá eső casco biztosítási kárral), valamint szabadban történő téli tárolás esetén a lopásra és a rongálásra.

A Rijekában állomásozó magyar hobbihajók esetében a hazai biztosítók számára komoly konkurenciát jelentenek a horvát és az osztrák biztosítók tengeri hajózási termékei. Ők általában kedvezőbb díjat kérnek a hajótulajdonosoktól, igaz, baleset esetén nagyobb a biztosítottra eső önrész is - mondja Csáki Gyula, a Generali-Providencia Biztosító tömegvagyon biztosítási osztályának felelősségbiztosítási csoportvezetője. Míg például a Generalinál 50 ezer forintban maximalizálták az önrészt, a horvát vetélytársak 1000-2000 euróban állapították meg ennek értékét. Csáki szerint az árelőnyt ellensúlyozza az a lehetőség, hogy a Generali ügyfelei egész Európa területén anyanyelvükön intézhetik kárügyeiket. A sikeres kárrendezési eljárásnak ugyanazok a feltételei egy Pag szigeteki koccanás esetén is, mint egy körúti karambolnál: minden részletre kiterjedően ki kell tölteni a nemzetközi kárbejelentőt, beleértve a balesetben részes hajók pontos adatait, a felek kötelező biztosítójának nevét és címét. Majd a dokumentumot a baleset minden résztvevőjével alá kell íratni, és - amennyiben erre mód van - a felelősség kérdését is érdemes ezen belül tisztázni.