Az elmúlt három hónapban lejtmenet jellemezte a magyar részvénypiacot, mindez jól látszik a részvényalapok hozamain is. Az összes indexkövető alap - a Bamosz adatai szerint - veszteséget termelt ezen időszak alatt, a legtöbbet a K&H Navigátor, közel öt százalékkal. De meglehetősen gyengén muzsikáltak a részvénytúlsúlyos alapok is, hiszen csak elvétve találni olyat közülük, amely nyereséget ért volna el március eleje óta. Miután e befektetési instrumentumban állampapírokkal mérséklik a rizikót, veszteségeik is szerényebbek, csak kivételes esetben érik el a három százalékot. Üdítő kivételt jelentenek azok az alapok, amelyekben a külföldi részvények dominálnak. Nem a közép-európai értékpapírokba fektető instrumentumok, amelyek a magyar részvényekbe fektető társaikhoz hasonlóan negatív teljesítményt produkáltak, hanem a nyugat-európai, illetve amerikai részvényeket vásárló alapok. Utóbbiak nyereséget hoztak, a K&H Amerika például 12,13 százalékot.

Természetesen a részvényalapok teljesítményét a befektetés jellegéből fakadóan elsősorban hosszú távon érdemes figyelni, ezért az utóbbi három hónap vesztesége nem feltétlenül mérvadó. Ha csak a hat hónapos megtérüléseket vesszük alapul, akkor már az indexkövető részvényalapok a legeredményesebbek, a Futura például 25 százalékot hozott a múlt év december elejéhez képest. A nemzetközi részvényalapok ilyen időtávban már csupán 5-10 százalékos hozamra voltak képesek. A részvénybefektetések legfőbb erénye, hogy féléves viszonylatban egyik részvényalap sem hozott veszteséget, sőt a pénzpiaci alapok hozamait szinte kivétel nélkül felülmúlták.