Az elmúlt két évben folyamatosan nőtt a magyarországi hitelintézetek létszámhatékonysága - derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által közzétett adatokból. A bankszektor átlagos súlyozott létszámhatékonyságának javulásában a felügyelet szerint szerepet játszott, hogy míg a mérlegfőösszeg éves átlagállománya 2003-ban 26,6 százalékkal, 2004-ben pedig 19,7 százalékkal növekedett, addig az alkalmazotti létszám éves átlagállománya 2003-ban mindössze 2,3 százalékkal bővült, 2004-ben pedig 1,9 százalékkal csökkent.
A létszám alakulását a magyarországi bankoknál több, ellentétes irányú tényező is befolyásolja. A legnagyobb piaci szereplőnek számító OTP csoport tavaly jelentette be, hogy ez év közepéig 1-1,5 ezer fővel csökkenti összesen mintegy 17 ezer főre tehető alkalmazotti létszámát: a leépítés elsősorban a back-office területén dolgozó munkatársakat érinti (érintette). A létszámcsökkentést az tette lehetővé, hogy a könyvelési és adminisztrációs funkciókat egy központba helyezték át. A dolgozói létszám csökkenésének irányába hatott a közelmúltban lezajlott két nagyobb bankfúzió is. A Postabank bekebelezése kapcsán az Erste Bank még 2004 elején mintegy 25 százalékos, hozzávetőlegesen 800 főt érintő létszámcsökkentést helyezett kilátásba, amely gyakorlatilag már meg is valósult. A Magyar Külkereskedelmi Banknál (MKB) és a Konzumbanknál az integráció előtt 1830 fő állt alkalmazásban: ez a létszám a tavalyi év végére nagyjából 1600-ra csökkent.
A hazai bankok nagy részét érintő, agresszív hálózatfejlesztési stratégia egyidejűleg ellentétes irányban hathat, hiszen a következő két évben nagyjából ötödével növekvő hálózat (VG, 2005. június 7.) az alkalmazotti létszám bővülését vonja maga után.
Ami a nyugat-európai helyzetet illeti: Németország nagy bankjai is leépítéssel igyekeznek megőrizni versenyképességüket. A fő kérdés az lehet, hogy a nagy külföldi munkaerő-állománnyal rendelkező bankoknál minden régiót érinthet-e ez a folyamat, illetve, hogy a külföldiek milyen szerepet játszhatnak a későbbiekben.
A négy legnagyobb német pénzintézet - a Commerzbank, Deutsche Bank, Dresdner Bank és a HVB Group - alkalmazottainak 43,5 százaléka külföldön végezte munkáját az elmúlt évben. Az arány 21 százalékról indult 1999-ben, majd 2001-re - rendkívül gyors növekedést követően - már 41 százalékot tett ki. A trend ugyan lassabban, de azóta is stabilan folytatódik. Hozzátartozik a tényekhez azonban az is, hogy a négy nagy bank az elmúlt évben létszámleépítést hajtott végre; ez az anyaországban 7,5, külföldön viszont mindössze 1,8 százalékos mértéket jelentett. Az egyes bankok között jelentős eltérések találhatók. A Commerzbank 20 százalékos külföldi munkaerő-állománya az elmúlt évben a lengyel BRE Bank csoportba kerülésével emelkedett, míg a hazai állomány stagnált. A Deutsche Bank áll az élen külföldiek 60 százalékot közelítő arányával, és mialatt otthon 9 százalékos leépítést hajtott végre, külföldön 1,4 százalékkal bővített. Ezzel szemben a Dresdner Bank Németországot helyezi tevékenységének központjába, nála a külföldi alkalmazottak aránya folyamatosan csökken, jelenleg csak 17 százalékot tesz ki.
A Deutsche Banknak vannak a legnagyobb külföldi érdekeltségei, és a regionális bontásából kitűnik, hogy - hasonlóan az angolszáz bankokhoz - az Ázsiában alkalmazottak száma jelenti a húzóerőt, más régiókban enyhe csökkenés vagy stagnálás észlelhető. A HVB Group a közép- és délkelet-európai régióban terjeszkedett az elmúlt évben, emellett racionalizálta emberierőforrás-gazdálkodását Németországban. Az 54,6 százalékos arány még amellett is magas maradt, hogy minden területen közel négyszázaléknyi állománycsökkentést hajtottak végre.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.