Hatékonyság a bankok kulcsa

Az elmúlt két évben folyamatosan nőtt a magyarországi hitelintézetek létszámhatékonysága - derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által közzétett adatokból. A bankszektor átlagos súlyozott létszámhatékonyságának javulásában a felügyelet szerint szerepet játszott, hogy míg a mérlegfőösszeg éves átlagállománya 2003-ban 26,6 százalékkal, 2004-ben pedig 19,7 százalékkal növekedett, addig az alkalmazotti létszám éves átlagállománya 2003-ban mindössze 2,3 százalékkal bővült, 2004-ben pedig 1,9 százalékkal csökkent.

A létszám alakulását a magyarországi bankoknál több, ellentétes irányú tényező is befolyásolja. A legnagyobb piaci szereplőnek számító OTP csoport tavaly jelentette be, hogy ez év közepéig 1-1,5 ezer fővel csökkenti összesen mintegy 17 ezer főre tehető alkalmazotti létszámát: a leépítés elsősorban a back-office területén dolgozó munkatársakat érinti (érintette). A létszámcsökkentést az tette lehetővé, hogy a könyvelési és adminisztrációs funkciókat egy központba helyezték át. A dolgozói létszám csökkenésének irányába hatott a közelmúltban lezajlott két nagyobb bankfúzió is. A Postabank bekebelezése kapcsán az Erste Bank még 2004 elején mintegy 25 százalékos, hozzávetőlegesen 800 főt érintő létszámcsökkentést helyezett kilátásba, amely gyakorlatilag már meg is valósult. A Magyar Külkereskedelmi Banknál (MKB) és a Konzumbanknál az integráció előtt 1830 fő állt alkalmazásban: ez a létszám a tavalyi év végére nagyjából 1600-ra csökkent.

A hazai bankok nagy részét érintő, agresszív hálózatfejlesztési stratégia egyidejűleg ellentétes irányban hathat, hiszen a következő két évben nagyjából ötödével növekvő hálózat (VG, 2005. június 7.) az alkalmazotti létszám bővülését vonja maga után.

Ami a nyugat-európai helyzetet illeti: Németország nagy bankjai is leépítéssel igyekeznek megőrizni versenyképességüket. A fő kérdés az lehet, hogy a nagy külföldi munkaerő-állománnyal rendelkező bankoknál minden régiót érinthet-e ez a folyamat, illetve, hogy a külföldiek milyen szerepet játszhatnak a későbbiekben.

A négy legnagyobb német pénzintézet - a Commerzbank, Deutsche Bank, Dresdner Bank és a HVB Group - alkalmazottainak 43,5 százaléka külföldön végezte munkáját az elmúlt évben. Az arány 21 százalékról indult 1999-ben, majd 2001-re - rendkívül gyors növekedést követően - már 41 százalékot tett ki. A trend ugyan lassabban, de azóta is stabilan folytatódik. Hozzátartozik a tényekhez azonban az is, hogy a négy nagy bank az elmúlt évben létszámleépítést hajtott végre; ez az anyaországban 7,5, külföldön viszont mindössze 1,8 százalékos mértéket jelentett. Az egyes bankok között jelentős eltérések találhatók. A Commerzbank 20 százalékos külföldi munkaerő-állománya az elmúlt évben a lengyel BRE Bank csoportba kerülésével emelkedett, míg a hazai állomány stagnált. A Deutsche Bank áll az élen külföldiek 60 százalékot közelítő arányával, és mialatt otthon 9 százalékos leépítést hajtott végre, külföldön 1,4 százalékkal bővített. Ezzel szemben a Dresdner Bank Németországot helyezi tevékenységének központjába, nála a külföldi alkalmazottak aránya folyamatosan csökken, jelenleg csak 17 százalékot tesz ki.

A Deutsche Banknak vannak a legnagyobb külföldi érdekeltségei, és a regionális bontásából kitűnik, hogy - hasonlóan az angolszáz bankokhoz - az Ázsiában alkalmazottak száma jelenti a húzóerőt, más régiókban enyhe csökkenés vagy stagnálás észlelhető. A HVB Group a közép- és délkelet-európai régióban terjeszkedett az elmúlt évben, emellett racionalizálta emberierőforrás-gazdálkodását Németországban. Az 54,6 százalékos arány még amellett is magas maradt, hogy minden területen közel négyszázaléknyi állománycsökkentést hajtottak végre.