Ingatlanfedezettel csak euróban!
A deviza alapú, szabad felhasználású jelzáloghitelek - bár a lakás célúaknál valamivel drágábbak - nagyságrendekkel alacsonyabb áron elérhetők, mint a személyi kölcsönök, ráadásul az ügyfél különösebb erőfeszítés nélkül több millió forintos hitelhez juthat.
A legalacsonyabb THM-ekkel természetesen a svájci frank alapú konstrukciókat árulják a bankok, ám több szempontból is az euró alapú hitel felvétele tűnik a legkedvezőbb alternatívának. Tekintettel arra, hogy a közös valuta bevezetése nagyjából öt év múlva megvalósulhat Magyarországon is, és az euró árfolyama kevésbé volatilis a svájci frankénál, érdemes "lenyelni" a THM-eknél mutatkozó egy-másfél százalékos árrést. (Szabad felhasználású jelzáloghitelnél a forintkölcsönök nem igazán rúghatnak labdába, hiszen a piaci kamatszint még mindig bőven tíz százalék fölött mozog.) A konstrukciók hátulütőjét jelenti ugyanakkor, hogy az ügyintézés jóval nehézkesebb, mint a fedezet nélküli, jövedelem alapú személyi hiteleknél. Ennek megfelelően a kölcsön folyósítása heteket is igénybe vehet, ráadásul az ügyfélnek a lakáshiteleknél megszokott pluszköltségekkel - tulajdoni lap beszerzése, értékbecslés - is számolnia kell. Fontos tudni azt is, hogy a bankok a fedezetül felajánlott ingatlan értékének általában alacsonyabb hányadáig adnak kölcsönt, mint azt a lakás célú hiteleknél teszik. Komoly előnyt jelent ugyanakkor, hogy ezek tisztán jelzálog alapú konstrukciók, így a jövedelemigazolás nem jut akkora szerephez, mint a személyi kölcsönöknél. Ami a hitelcélt illeti: ezeket a kölcsönöket leginkább a támogatott körbe nem tartozó ingatlanok - garázs, nyaraló - vásárlásához érdemes igénybe venni, de szóba jöhetnek nagyobb értékű tartós fogyasztási cikkek is.
A hazai piacon egyelőre nem minden hitelintézet foglalkozik szabad felhasználású jelzáloghitelek forgalmazásával - csupán kilenc-tíz szereplő foglakozik velük -, ám a banki szakemberek biztosak abban, hogy a közeljövőben növekszik az érdeklődés ezen konstrukciók iránt. Az optimizmust némileg megalapozza, hogy Magyarországon a lakóingatlanok túlnyomó többsége - több mint kilencven százaléka - magántulajdonú, így még bőven akad kihasználatlan fedezet.
