Tovább kell módosítani a Tpt.-t

A napokban zajlik az Országgyűlésben a tőkepiaci törvény módosításának vitája. A Pénzügyminisztériumban készített javaslatokból egyértelműen kiderül, hogy az alkotók maximálisan a törvény modernizációját tűzték zászlajukra, és igyekeztek a piaci szereplők kívánságainak maximálisan megfelelni. Nem tudni azonban, hogy a törvényalkotók mennyire elkötelezettek a további liberalizáció és a Nyugaton már nemhogy ismert, de elterjedt befektetési megoldások hazai debütálása iránt. Kiegészült a szabályozott piac definíciója. Ez a terminus már rengeteg szenvedést okozott a külföldön befektetőknek, hiszen ha valamely piac kívül esik a "szabályozott piac" definícióján, a befektetők az elért árfolyamnyereséget sokkal roszszabb adózási feltételek mellett tudják kihasználni. Ezt különösen az egyébként mindegyik tőzsdénél likvidebb piacot biztosító bankközi devizapiacon spekulálók bánják, hiszen ez a piac nem fér bele a "szabályozott" kategóriába, hiába lehet sokszor könnyebben, gyorsabban és biztonságosabban pozíciót felvenni ott. Bár az ide vonatkozó rendelkezéseket az szja-törvényben is módosítani kellene, nem világos, hogy miért az a szabályozott piac, amely a módosításban szerepel.

Annyi előrelépés már történt, hogy a szabályozott piacot átfogóbban definiálták. Hogy ezt miért korlátozzák továbbra is az EU-ra, az kérdés marad. Mindenesetre az APEH és a PSZÁF dolga anynyiban könnyebb lesz, hogy ezután vélhetően már tudnak majd választ adni bármilyen állásfoglalás-kérésre. Eddig ugyanis ez több hónapnyi könyörgés után sem sikerült, a pontatlanul fogalmazó törvény miatt.

Sajnos a törvényjavaslat továbbra sem egyértelmű a befektetési ajánlás fogalmának meghatározásakor. Nem szerencsés túl szűk keretek közé szorítani, hiszen nem csak az engedéllyel rendelkező tanácsadók és szolgáltatók privilégiuma, hogy véleményt alkothassanak a piacról, és azt másokkal is megosszák.

Jó hír a befektetési vállalkozásoknak és alapkezelőknek, hogy ezentúl nem annyira kötött a kezük, ha portfóliókezelési tevékenységet szeretnének folytatni. A tőzsdei termékekbe való invesztíció - vagy még inkább spekuláció - sokszínűbbé teheti a kínált lehetőségeket, hiszen határidős termékekkel, opciókkal akár az utóbbi időben az autósok életét megkeserítő olajárra is lehet pozíciót felvenni, de arra is lehet tippelni, hogy árfolyamesés, vagy éppen mozdulatlanság következik be. Hogy a bankközi devizapiacon kereskedőkkel (mivel az nem tőzsdei termék, annak ellenére, hogy likvidebb a piaca, mint bármelyik részvényé) mi lesz, arról egyelőre nem szól a fáma.

Érdekes új színfoltja a törvénynek a minősített befektető. Nagyon leegyszerűsítve: bárki annak minősül(het), aki jelentős likvid vagyonnal és befektetési tapasztalattal rendelkezik, és kéri a felvételét a nyilvántartásba. A legnagyobb vállalatok és a felügyelet által engedélyezett vállalatok automatikusan felvételt nyernek ebbe a körbe.

Annak, aki bent van, sokkal könynyebb lesz zárt körben értékpapírokat kibocsátani, jelentős terhet levéve ezzel a kibocsátók válláról. Fontos hozzátenni: ezáltal könynyebbé válik a hedge fundok létrehozatala is, bár ahhoz még valószínűleg sok lépésre lesz szükség.

A törvényjavaslat tisztáz egy már a kilencvenes évek végén is sok problémát okozó kérdést. Egyértelművé válik, hogy a hozamgarancia a tőkegaranciát is magában foglalja. Bár hihetetlen, de voltak olyan esetek, amikor a brókercég ugyan biztosította a hozamot a befektetőnek, de a tőkéből jelentős mértékben vesztett, s a bíróság még igazat is adott neki. Egyébként a garanciaadásnak is szigorították a követelményeit.

A képviselőknek talán az egyik legjobban tetsző rész az, ahol szigorítanák a bennfentes kereskedelemmel kapcsolatban lévő szabályokat. A módosítások elsősorban a felügyelet tájékoztatása és a bennfentes személyek definiálása és nyilvántartása kapcsán történtek, de a gyorsjelentések és egyéb fontos információk nyilvánosságra hozatala előtti kereskedéssel is kapcsolatosak. A törvényjavaslat megemeli a piacbefolyásolással és a bennfentes kereskedelemmel kapcsolatos bírságot is, akár 100 millió forintos bírság is elképzelhető.

Pozitívum, hogy mostanra szinte mindenhol, ahol a befektetők tájékoztatási kötelezettsége szerepel, az internet (a kibocsátók honlapja) is megjelenik mint kötelező közzétételi hely.

A befektetési hitel futamidejével kapcsolatos felesleges időkorlát (1 év) eltűnik a törvényből, ami jó hír, hiszen a befektetők sokkal összetettebb stratégiákat is megvalósíthatnak, ha tőkeáttételt mindenféle időbeli megkötés nélkül igénybe vehetnek.

Nem megoldott a nyugaton már régen megoldott önálló tanácsadó kérdése. Az Egyesült Államokban például a commodity trading advisorok - szigorú felügyelet mellett persze, de - befektetési szolgáltatók nélkül tudják egyedi ügyfelek befektetéseit kezelni.

Ami a legfájóbb pont: továbbra sem történt igazi előrelépés az értékpapír-kölcsönzés területén. A fejlett tőkepiaccal bíró országokban ez már egy régen bevált, normális rendszerben működő lehetőség, ahol ugyanolyan súllyal lehet long vagy short pozíciót nyitni. Véleményem szerint teljes szabadságot kellene ebben adni a piaci szereplőknek, hadd döntse el a valós kereslet és kínálat az árfolyamokat. Összefoglalva: a tervezett változások többsége jó irányban mozdul el, de ez még kevés, hogy utolérjük a nyugat-európai országokat, ahhoz meg pláne, hogy regionális pénzügyi központtá váljunk, vagy Írország - esetleg Luxemburg - mintájára kedvező adózási és jogszabályi feltételekkel idevonzzuk az alapkezelőket, befektetési vállalkozásokat. Jófelé haladunk, de a jelenlegi változtatások csak akkor értékelhetőek pozitívan, ha van szándék a további változtatásokra, és a törvényalkotók nem dőlnek hátra a foteljükben, mint akik elvégezték (és nem jól végezték) dolgukat.