Csökkent a likvid papírok száma

Az elmúlt egy évet vizsgálva öt likvid részvény (Mol, OTP, MTelekom, Richter, Egis) található a Budapesti Értéktőzsde kínálatában, ezek a papírok teljesítették minden negyedévben a megkövetelt szükséges feltételt, azt, hogy a papír forgalma napi átlagban meghaladja a százmillió forintot.

A listán maradás azért nagyon fontos, mert a tőkepiaci törvény alapján kizárólag a likvid értékpapírokból vásárolhatnak a befektetési alapok a portfóliójuk tíz százalékát meghaladó menynyiséget. A maximum ebben az esetben 15 százalékot jelent. Így elméletben akár komoly eladói nyomást is jelenthet az elit csoportból való kikerülés egy-egy részvény esetében. Mindenképpen le kell ugyanis csökkentenie portfóliójában a papír súlyát 10 százalék alá az alapnak akkor, ha a részvény lekerül a likvid listáról, a törvényi szabályozás betartásának érdekében.

Az utolsó kilenc hónapot vizsgálva már hat részvény található meg stabilan a listán. A BorsodChem ugyanis azóta teljesíti a feltételeket, amióta a papírok többsége ismét forog a piacon. A második negyedévben a kisebb részvények jelentősen kicserélődtek az első negyedévi forgalom alapján összeállított listához képest. Az év elején még jelentős forgalmat produkáló Synergon kikerült ebből a körből, és ugyanígy járt a Fotex, illetve az Antenna Hungária. Új részvényként viszont bekerült az Elmű és a Démász. Ez utóbbi papíroknál azonban vélhetően csak az osztalékkifizetés környékén megnövekedett forgalom eredményezte, hogy felkerültek a listára, mert egyébként a napi átlagos forgalmuk - leszámítva az osztalék meghatározása körüli napok adatait - nem ezt mutatja. Az osztalék kifizetésekor megnövekedett forgalom pedig természetes, hiszen kedvezőbb adózási feltételeket lehet elérni határidős részvényekkel, mint a prompt papírral.