Kockázatkerülők a befektetők
A jegybanki alapkamat hét százalék alá csökkenésével párhuzamosan a banki kamatok apadásával is szembesülniük kell a hazai magánszemélyeknek. Kérdés azonban, hogy a banki kamatok idei drasztikus csökkenését látva miként reagálnak a magánszemélyek.
- A csökkenő kamatok előbb-utóbb rákényszerítik az ügyfeleket arra, hogy alternatív befektetés után nézzenek, ám kérdés, hogy az ezzel járó kockázatot mennyire viselik el - fogalmaztak a piaci szakértők. A lekötött betétekből egyre nagyobb összegek vándorolhatnak át befektetési alapokba, főként, hogy a magánszemélyek azt látják: a kötvényalapokkal - az elmúlt három hónapban - éves szintre vetítve 16-20 százalékos hozamot is el lehetett érni. A részvényalapok ennél is jobb teljesítményt nyújtottak: 44-68 százalék között szóródtak az elmúlt három hónap évesített hozamai.
Az elmúlt esztendőben a befektetési alapok átlagosan 10,7 százalékos hozamot értek el az egy évvel korábbi 5,1 százalékot követően - derül ki a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) tegnap közzétett éves jelentéséből. A belföldi papírokba fektető alapok közül a legnagyobb (évi 30 százalék feletti) hozamot a részvénypiaci befektetéseket előtérbe helyezők könyvelhették el 2004-ben, de éves szinten tíz százalék körül teljesítettek a belföldi kötvény-, pénzpiaci és ingatlanalapok is. Nem járt rosszul az sem, aki 2004-ben vegyes instrumentumban tartotta pénzét, hiszen több mint 20 százalékos profitot realizálhatott az év végén. A nagyobb kockázat hosszabb távon is "kifizetődőnek" tűnik: a hazai részvényekkel átlagosan évi 11 százalékos hozamot könyvelhettek el a befektetők az elmúlt öt évben, míg a kötvényalapokkal átlagosan évi 7,7-8,2 százalékos profitra tehettek szert.
