Rendületlenül bíznak a kártyában

A magyarországi kártyapiaci szokásokra véleményem szerint nem lesz hatása az Egyesült Államokban lezajlott hackertámadásnak - fogalmazott lapunknak Radu Obreja, a Visa Europe magyarországi és szlovéniai üzletfejlesztésért felelős alelnöke. A Visa Europe kártyái közül közel nyolcszázezer volt érintett az ügyben (ez az összes érintett plasztiklap két százalékát jelenti), a lehetséges visszaéléseknek pedig leginkább azok vannak kitéve, amelyek adatát mágneses csík tárolja. Ezek száma körülbelül negyvenezer lehet. Kártyacsalások mindig voltak és lesznek, a cél, hogy a visszaélések számát visszaszorítsuk. Ez mindenesetre csökkenő tendenciát mutat, a csalási arány immáron minden száz dollárból 5-7 centre tehető. A statisztikát tovább javíthatja a csippel és PIN kóddal is ellátott plasztiklapok elterjedése, ráadásul a Visa tavaly decemberben amellett, hogy szigorított biztonsági szabályozásain, újakat is bevezetett.

Egyes elképzelések szerint 2008-ra a csipkártyák aránya negyven százalékra nő Európában, ám kérdés, hogy hazánkban mikorra várható áttörés ezen a téren. Jelenleg két banknál, a piacon úttörő szerepet vállaló K&H Banknál és az OTP Banknál igényelhető csipkártya, ám hamarosan háromszereplőssé bővülhet a piac. Mint Radu Obreja rámutatott: egy hitelintézet igen komolyan foglalkozik az ilyen intelligens kártyák bevezetésével, míg a negyedik szereplő megjelenését 2006-ra várja. (A piaci hírek szerint a Raiffeisen Bank rukkolna elő még az idén csipkártyával.) Biztonságra, valamint az ügyfelekkel történő szorosabb személyes kapcsolat kiépítésének lehetőségére is jobb megoldást nyújt a csip alapú kártya, ám az már a bankoktól függ, hogy az elfogadóhelyek számát milyen ütemben bővítik.

A Magyarországon a kártyával való fizetések piaca mindenesetre több területen is ígéretesen fejlődik - mutatott rá a 2005. március végével zárult üzleti évet értékelve. Több mint húszszázalékos bővülést mutat a Visa-kártyás vásárlások volumene Magyarországon, s ez nemzetközi összehasonlításban is imponáló adat. Ezzel sikerült az egymilliárd eurós határt is átlépni, míg a plasztiklapok összes forgalma 6,1 milliárd eurót tett ki, 10,6 százalékkal meghaladva az egy évvel korábbi adatot. Közel hasonló mértékben nőtt az összes tranzakciók száma (69 millió), míg a 28,6 millió POS tranzakció, azaz a kereskedőknél lebonyolított ügyletek száma 22,6 százalékos emelkedésről árulkodik. Emellett egy másik tendencia is észlelhető a magyar piacon: megugrott a hitelkártyás költések volumene. Míg a betéti kártyával átlagosan 12,3 tranzakciót végeztek az ügyfelek egy év alatt a kereskedőknél, s a költések volumene 428 eurót tett ki, addig a hitelkártyát jóval gyakrabban használták vásárlásoknál a magánszemélyek (átlagosan 21-szer), s többet is költöttek vele (átlagosan 978 eurót).

A hitelkártyák ugyan még csekély szeletet hasítanak ki a hazai plasztiklappiacból (a 2,4 milliós Visa-kártyából 173 ezret jelent ez a szegmens), ám míg a betétiek száma stagnált, addig a hitelkártyáké mintegy 31 százalékkal ugrott. Ez utóbbi növekedési ütemét nehéz megjósolni, hiszen sok függ az egyes bankok stratégiájától, illetve a bérszínvonal alakulásától, azonban nem kizárt, hogy az idei év a tavalyihoz hasonló fejlődést mutat.