Személyi hitel: az alapbér kevés

Bár a hitelintézetek igyekeznek rugalmasan alakítani a klasszikus, fedezet nélküli személyi kölcsönök igénylésének feltételeit, a jövedelmüket vállalkozóként szerző adósjelöltek jóval nehezebb helyzetben vannak kérelmük benyújtásakor. A bankok ugyanis következetesen a minimálbér fölé helyezik a kölcsön igényléséhez szükséges, minimális jövedelemhatárt - többnyire 60-65 ezer forintban állapítják meg -, így a vállalkozóként működő magánszemélyeknek valamilyen alternatív megoldás után kell nézniük.

Az egyik lehetőség a közös háztartásban élő, szintén állandó jövedelemmel rendelkező társigénylő bevonása lehet: ilyenkor a minimális feltételek már könynyedén teljesíthetők, hiszen az összesen havi 80-90 ezer forintnyi jövedelem már elég lehet az üdvösséghez. Ha ez az út sem járható, akkor a kölcsönfelvevőnek a jelzálog-fedezetes, szabad felhasználású hitelt érdemes választania, lehetőleg deviza alapon. Ez utóbbinak nagy előnye, hogy az alacsonyabb kockázati szint miatt olcsóbb, mint a fedezet nélküli személyi kölcsön. Hátránya viszont, hogy járulékos költségei nagyobbak, és valamivel lassabban jut pénzéhez az ügyfél, illetve a futamidő alatt a fedezetként szolgáló ingatlan nem - vagy csak előtörlesztéssel, fedezetcserével - mobilizálható. (Több hitelintézet egyébként - így például az Inter-Európa Bank és a Volksbank - csak jelzálogfedezet mellett kínál személyi kölcsönt, forintban és devizában egyaránt.)

A személyi hitelek közötti választásnál egyébként - a kamaton és a teljes hiteldíjmutatón túl - szerepe lehet az adóssal szemben támasztott minimális követelményeknek is. Az Általános Értékforgalmi Bank például minden esetben kéri adóstárs vagy kezes bevonását, és legalább tizenkét havi rendszeres jövedelem igazolását is megköveteli. A Budapest Bank minimum nettó havi 65 ezer forintos jövedelmet kér, legalább 6 hónapos, egy helyen eltöltött, folyamatos munkaviszony mellett: ha ez utóbbi nincs meg, akkor a legutolsó két helyen eltöltött időnek - legfeljebb egy hónap megszakítással - egy évnek kell lennie.

A CIB az egyéni vállalkozóknál írja elő, hogy azonos tevékenységi körben működjenek a kölcsön felvételét megelőző tizenkét hónapban, de az alkalmazottaknál is előírt a minimum egyéves, határozatlan idejű munkaviszony. A HVB az utolsó két munkahelyen vár el legalább 18 hónap - vállalkozóként két év - eltöltött munkaidőt, ám ha az igénylőnek legalább hat hónapos aktív számlamúltja van a banknál, az előírt idő 12, illetve 18 hónapra csökken. A K&H deviza alapú személyi hiteleinél - amennyiben a kölcsönösszeg meghaladja az 1,2 millió forintnak megfelelő eurót vagy svájci frankot - közjegyző előtt tett, egyoldalú kötelezettségvállalásra kötelezik az ügyfelet. Az MKB honlapján lévő tájékoztató szerint az egyoldalú tartozáselismerő okirat megléte hárommillió forint, vagy ennek megfelelő devizaösszeg fölött kötelező. Készfizető kezes bevonása pedig akkor lehet szükséges, ha a futamidő, az öszszeg, illetve az adósminősítés eredménye ezt kötelezővé teszi. Az OTP Bank a jövedelemre vonatkozó előírások alapján kivételnek számít, hiszen - egyéb megkötések mellett - az adósjelöltnek pusztán a mindenkori minimálbérnek megfelelő, rendszeres jövedelemről kell számot adnia. Ha pedig az adósnak folyamatosan fenntartott - legalább hat hónapja rendszeres jövedelem- vagy nyugdíj-átutalásos - OTP lakossági folyószámlája van, a jövedelem dokumentált igazolásától a bank eltekint. A Raiffeisen Bank a munkaviszony elbírálásánál tűnik megértőbbnek, hiszen mindössze három hónap eltöltését kéri - határozatlan idejű szerződés mellett -, a vállalkozóknak pedig egy lezárt üzleti évet kell igazolni.