Drága a hazai befektetési jegy

Talán egy kicsit magasabbak az alapkezelői díjak Magyarországon, mint Nyugat-Európában - ismerték el az OTP Alapkezelőnél -, de a hazai kamatkörnyezethez képest több díjat is bírnak el az alapok. Az eurózónában és Amerikában az egy összegben fizetett, úgynevezett "front-end" díjak teszik ki a befektetési alapokhoz köthető költségek nagyobbik részét. Ezekben az országokban az emberek nagyobb összegeket, hosszabb távra tesznek befektetési jegybe, mint hazánkban. Egy 5-10 éves futamidőre számított befektetésnél nem jelentős tétel az elején fizetendő front-end jutalék, amely az induló tőke 2-5 százalékára rúg. E felett jön még az alap- és letétkezelő díja, az úgynevezett "management fee", amely az aktuális tőkemaximum 0,2 százaléka. Ehhez képest Magyarországon az átlagos alapkezeléssel kapcsolatos díj jócskán egy százalék felett van, ráadásul ennyit minden évben levesznek a befektetés hozammal növelt értékéből.

Ami a hazai díjkülönbségeket illeti, általában a termék munkaigényességétől és hosszú távra való befektethetőségétől függ - magyarázták az OTP Alapkezelőnél. Egy kötvény- vagy pénzpiaci alappal nem sok teendő van, míg egy részvénytúlsúlyos alapnál résen kell lenni, mert akármikor változhat a piaci hangulat.

Magyarországon a magas alapkezelői díjakból a forgalmazók is részesülnek - állították kérdésünkre az ING Alapkezelőnél. A nyugat-európai 2-5 százalékos forgalmazói jutaléknál alacsonyabb, ám évente jelentkező 1-2 százalékos alapkezelői díjból ugyanis több jut mindenkinek. Mivel az elmúlt években nagyon magasak voltak a hazai hozamok, még egy kötvényalapból is 1,5 százalékos díjat lehetett évente levonni.

A hazai szakemberek a külföldi alapok nagyságára hivatkoztak a relatív magas hazai költségeket illetően, hiszen azok fajlagos költsége is alacsonyabb.