Hatalmasat zuhant a bux
A BUX régen nem látott mértékben zuhant csütörtökön. Az index a 22 215 pontos szerdai záróértékhez képest a kereskedés végére 1163 pontot, 5,2 százalékot esett, és ezzel 21 051 ponton zárt. A részvényforgalom megközelítette a negyvenmilliárd forintot. Pontértékben mérve legutóbb csaknem nyolc évvel ezelőtt, 1997. október 28-án zuhant ennél nagyobbat a mutató. Az öt százalékot meghaladó veszteség az idén - március után - már másodszor fordul elő. A vezető papírok mindegyike esett: a Mol csaknem 6, a Magyar Telekom öt és fél, az OTP kis híján 5 százalékkal lett olcsóbb. A Richter - mindegyiküket alulmúlva - csaknem 7 százalékot vesztett.
Egyes elemzők szerint ez a hatalmas esés már trendfordulót jelent. Sarkadi Szabó Kornél, a Raiffeisen elemzője úgy véli, globális befektetői hangulatváltozás történt. Méghozzá nagyon rossz irányban: az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed kamatpolitikáját a hurrikánok sem enyhítették, az erős inflációs nyomás hatására a tengerentúlon tovább emelkednek a kamatok. Az energiaárak miatt az energiaszektor résztvevői nagy veszteségeket szenvedtek, és ez a részvényárfolyamokon is érződött. Ráadásul az Európai Központi Bank is beígért egy kamatemelést. Mivel a térségbeli részvényeket a külföldi befektetők kockázatosabbnak ítélik meg, a kelet-európai tőkepiacok nagyon érzékenyek a kamatváltozásokra. Az elemző szerint a csütörtöki eseményeket nem átmeneti sokk indukálta, hanem valószínűleg megindult a tőkekivonás a térségből. Ezt igazolja, hogy az összes régióbeli tőkepiacon estek az árak. A lengyel WIG20 3,9, a cseh PX50 3,6, az orosz RTS pedig 3,4 százalékkal zuhant.
Az, hogy a BUX nagyobbat vesztett, mint térségbeli riválisai, Sarkadi Szabó Kornél szerint természetes: úgy véli, hogy az esésben is azok a piacok járnak elöl, ahol korábban látványos volt az emelkedés.
A hangulatváltozás hatására a befektetők ráadásul hajlamosak komolyan figyelembe venni olyan makro- vagy devizakockázati tényezőket, amelyeket korábban figyelmen kívül hagytak.
