Bíznak az ingatlanalapokban
A banki kamatok csökkenését látva egyre többen csoportosították át pénzeiket ingatlanalapokba, ennek hátterében egyrészt az húzódik meg, hogy kockázatmentes befektetésként van elkönyvelve, másfelől pedig a viszszamenőleges hozamok jóval vonzóbbak voltak a lekötött betétekhez képest. Az ingatlanalapok vagyonának ez évi növekedési üteme azonban a piaci szereplőket is meglepte: az év eleji 99,6 milliárdos összesített eszközértékükhöz képest jelenleg több mint 310 milliárd forint található a konstrukciókban. Az ingatlanalapok rakétaszerű bővülése ráadásul jócskán átformálta a hazai befektetési alapok piacát: 10-ről 14 százalékra nőtt részarányuk.
Az ingatlanok feltöltése azonban korántsem követte a vagyonbeáramlás iramát, ennek köszönhetően a konstrukciók az állampapíralapok felé tolódtak el: az ingatlanhányad mértéke a legtöbb helyen 34-40 százalék körül mozog. Az állampapír-piaci hozamesést éppen ezért az ingatlanalapok is megsínylették, ám a pénzpiaci befektetésekhez képest két százalék körüli hozamprémiumot még tartani tudják.
Az ingatlanalapok vagyonának ez évi komolyabb bővülése a jogalkotók figyelmét is ráirányította erre az alaptípusra. Bár a tőkepiaci törvény júniusi módosítása lehetővé tette, hogy az alapok egy éven túli lejáratú állampapírokat is vásároljanak (a módosított tájékoztató hatálybalépését követően), az időzítés korántsem volt szerencsés, hiszen a nagy hozamcsökkenési hullám akkorra már lezajlott. A jelenleg részletes vitára váró tőkepiaci törvénytervezet értelmében az ingatlanalapok befektetési köre tovább bővülhet: jövőre már nemcsak ingatlant, illetve állampapírt vásárolhatnak, hanem más ingatlanalap befektetési jegyeit – akár külföldiét – is a vagyonuk 20 százalékának erejéig. Az ingatlanbefektetési alapon zajló folyamatok a piac legnagyobb szereplőjét, a 86 milliárd forintos eszközértékű Raiffeisen Ingatlanalapot mindenesetre lépésre késztette. Az alap három különböző befektetésijegy-sorozatot alkotott, amelyekre legfeljebb háromszázalékos kiegészítő eladási jutalékot vezethet be, amennyiben az ingatlankitettsége nem éri el az 50 százalékot – tudtuk meg Váradi Zoltán befektetési vezetőtől. Az A sorozatot csak lakossági, a B-t csak privát banki, míg a C-t kizárólag intézményi ügyfelek vásárolhatják. A kiegészítő eladási jutalék kizárólag az alapot „gazdagítja”, azaz nem az alapkezelőhöz folyik be, s ezzel megpróbáljuk valamilyen szinten szabályozni a vagyon alakulását, illetve kárpótolni a befektetőket az alap felhígulásáért – magyarázta Váradi Zoltán. A lehetőséggel már élt is az alap – főként, hogy az ingatlankitettség nem éri el a 40 százalékot –, így az intézményi befektetők jelenleg kétszázalékos kiegészítő eladási jutalékkal számolhatnak. A kérdésre, miszerint miért a C sorozatot „büntetik”, az alapkezelő úgy válaszolt: az alapkezelőnek figyelembe kell venni a befektetések koncentráltságát és a befektetők várható elkötelezettségét az alappal szemben.
