Nem árt a diverzifikáció
A nemzetközi likviditás alakulása, illetve a befektetők kockázatvállalási hajlama nyomta rá bélyegét eddig is a hazai értékpapírpiacra, s a közeljövőt illetően is erre lehet számítani. A következő egy hónap történéseit nagyban befolyásolja a nemzetközi kamatszintek alakulása, illetve hogy a kockázatról miként vélekednek a befektetők – fogalmazott Móricz Dániel, a Concorde Alapkezelő portfóliómenedzsere. Jóllehet a befektetők kockázatvállalási kedve kismértékben újra nőtt az elmúlt időszakban, rövid távon továbbra is kivárást javasol Honics István, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója, az árfolyamszintek ugyanis törékenynek tűnnek. A következő időszakban továbbra is ingadozó árfolyamokra számít Zobor Zsuzsanna, a K&H Értékpapír- és Befektetési Alapkezelő vezérigazgatója, aki úgy látja: míg a gazdasági növekedésről világszerte jó hírek érkeznek, az inflációs veszély kezelésére szolgáló kamatemelések Amerikától Csehországig, Norvégiától Új-Zélandig mind abba az irányba hatnak, hogy a világ tőkepiacain elindulhat a kockázatvállalási kedv csökkenése.
Hosszabb ideje emelkedik az amerikai kamatszint, s jövőre az Európai Központi Bank is léphet, s ez a globális pénzmennyiség csökkenését eredményezheti. Az elemzői konszenzus szerint a Fed irányadó kamata már januárban elérheti a 4,5 százalékot, ez meghaladja a korábbi várakozásokat – jegyezte meg Kolossay Balázs, a CIB Alapkezelő portfóliómenedzsere. Ennek következménye lehet a magyar részvénypiachoz hasonló kockázatos eszközökből való esetleges tömeges tőkekivonás. Várhatóan a közelgő választások is számos bizonytalanságot vetnek majd fel, s ez szintén csökkentheti a befektetési kedvet a hazai börzén – jegyezte meg Zobor Zsuzsanna. Hasonlóan vélekedik a többi piaci szereplő is, mint kiemelték: a magyar részvénypiac a fundamentumokhoz képest nem tekinthető olcsónak, ráadásul makrogazdasági problémákkal is számolni kell, amelyek mindeddig nem tükröződtek az árazásban.
A kockázatokról nem lehet elfeledkezni, éppen ezért a diverzifikáció mellett – amely a nemzetközi irányú elmozdulást jelentené – a pozíciócsökkentést javasolja Móricz Dániel, azaz a kisebb kockázatú eszközök felé történő elmozdulást. A közép-európai régió kilátásait együttesen nézve kedvezőbbnek tartja Kolossay Balázs is, mint ha kizárólag a magyar piacon mozogna a befektető. Az őszi korrekciót ugyanis korántsem lehet befejezettnek tekinteni, azon okok ugyanis, amelyek miatt 20 ezer pont alá esett a BUX, nem tűntek el teljesen. Hasonló lejtmenet bármikor előfordulhat, ami akár egy 19 ezres szintet is eredményezhet – tette hozzá.
A magyar részvényekben gondolkodóknak óvatossági megfontolásból a hagyományos részvényalapokat javasolja a CIB alapkezelője, hiszen miután ezen konstrukciókban nagyobb a likviditási rész, egy esetleges viszszarendeződés esetén jobban járhat vele a befektető. A blue-chipek jobban szerepelhetnek, mint a másodvonalbeli részvények, ez Rebák Attila, a Credit Suisse Asset Management portfóliómenedzsere szerint az indexkövető részvényalapokat helyezheti előtérbe. Bár egyes kisebb kapitalizációjú papírok esetenként túlteljesíthetik a nagyobb részvényeket, összességében a nagyobb részvények kedvezőbb hozamot érhetnek el – tette hozzá. A több évben gondolkodóknak az indexkövető alapot ajánlja a K&H Alapkezelő vezérigazgatója, míg rövidebb távon véleményük szerint kedvezőbb lehet a részvényalap hozama. Ez az alap ugyanis jellemzően biztonságosabb portfóliót mondhat magáénak, valamint az indexkosárba nem tartozó közepes kapitalizációjú részvényeket is tartalmaz, amelyek időlegesen eltérő árfolyam-alakulást mutathatnak, és gyengébb piac esetén javíthatják a befektetők hozamát.
Honics István szerint a magyar piac helyett inkább kelet-közép-európai szinten érdemes a befektetőknek gondolkodniuk: ezzel mind a makrogazdasági, mind a politikai kockázatokat diverzifikálhatják. (FB)
