Emelkedhetnek a törlesztőrészletek

Az Európai Központ Bank (EKB) az elmúlt napokban egyértelművé tette a piac számára: kamatemelést tervez mai ülésén. Az EKB kormányzótanácsának tagja, Lorenzo Bini-Smaghi tegnap célzott rá, hogy 25 bázisponttal emelkedhet az eurózóna irányadó kamata, ugyanakkor megerősítette Jean-Claude Trichet EKB-elnök korábbi kijelentését, miszerint nem lesz fokozatos, hosszú távú kamatemelés, amennyiben az infláció nem nő rohamosan.
Az öt éve változatlan – meglehetősen alacsony – kétszázalékos kamat esetleges emelése ellenérzéseket váltott ki az eurózóna pénzügyminisztereiből, akik nyíltan bírálták az EKB-t. Érthető a felháborodás, hiszen a kamat módosulása megbolygatná a piacokat, nem beszélve a tagországok költségvetéséről. Ráadásul hatna a szintén ma kezdődő, ám kétnapos svájci kamatdöntő ülés kimenetére is.
A lépések nagyban befolyásolják a magyar hitelpiacot. Amennyiben az EKB 25 bázispontot emel, valószínűleg a svájciak is így tesznek – véli Trippon Mariann, a CIB Bank elemzője.
Banki szakértők szerint önmagában a svájci alapkamat emelése nem befolyásolja a forintban számított törlesztőrészlet alakulását, ám ha a forint gyengülni kezd a svájci frankkal szemben, az emeli a svájci frank alapú hitelek törlesztőrészletét.
A devizahitelt felvett ügyfélben minden komolyabb forintárfolyam-változáskor felmerül a kérdés, vajon átváltsa-e forintra, esetleg előtörlessze kockázatokat hordozó kölcsönét. Barcza György tanácsa számukra az, hogy ilyen esetben mérlegeljék, melyik lesz nagyobb: a forintkamatokhoz képest a svájci frank, illetve az euró kamatelőnyéből realizálható nyereség vagy a forint értékének gyengüléséből adódó árfolyamveszteség. Jelenleg az eurókamatszint előnye a forintéval szemben havi 85 filléres forintgyengülésnek felel meg az euróval szemben. Ugyanez a svájci frank esetében jóval havi egy forint felett van. Ha ennél nagyobb árfolyamgyengülésre lehet számítani, akkor érdemes átváltani a hitelt forintra vagy esetleg előtörleszteni.