Hamis kártyázás 103,8 millióért
A bankkártya-kibocsátói üzletágban felmerült kár értéke 103,8 millió forint volt az év első felében, ez 3 százalékkal kevesebb a megelőző év azonos időszakában mértnél – közölte a Magyar Nemzeti Bank. A felmerült kár értékének a kibocsátói forgalomhoz viszonyított aránya 0,004 százalékra csökkent, az előző év azonos időszakában kimutatott 0,005-ről.
A jegybank adatai szerint az ellopott és elvesztett kártyákkal elkövetett jogosulatlan kártyahasználat együttesen az összes kár felét eredményezte, a hamisított kártyákkal elkövetett visszaélések pedig valamivel több, mint egyharmadát képezik az első fél évben felmerült kárnak.
Az e-mail/telefon/internet hálózatokon keresztüli kártyahasználathoz kapcsolódó kár – állapítja meg az MNB – viszonylag jól keretek között tartható a virtuális kártyák kibocsátásával, valamint a biztonságos kártyahasználatot minden visszaélési kategóriában elősegítő SMS-küldéssel: aránya hét százalék volt a beszámolási időszakban.
A 2005 első hat hónapjában keletkezett veszteség 91 millió forintot tett ki – tizedével kevesebb, mint a tavalyi év első fél évében –, ennek 36 százalékát a kibocsátó bankok írták le saját könyveikben, 48 százalékát ráterhelték kártyabirtokos ügyfeleikre, 16 százalékát pedig áthárították az elfogadó bankokra. Az elfogadói üzletágban felmerült kár abszolút értékben 9 százalékkal magasabb a megelőző év azonos időszakában mértnél, 64 millió forint. A veszteség elfogadói forgalomhoz viszonyított aránya nem változott, 0,003 százalékot ért el mind az idei, mind az elmúlt év első felében.
Az e-mail/telefon/internet útján, valamint az elvesztett kártyákkal okozott kárkategóriák kivételével, abszolút értékben, mindegyik visszaélésformában csökkent a kárérték. Bár a megelőző beszámolási időszakhoz képest arányaiban is mérséklődött, továbbra is az ellopott és a hamisított kártyákkal elkövetett visszaélésekből ered a kár háromnegyede. A csökkenés oka az MNB szerint, hogy a bankok már a szerződéskötéskor biztonsági szempontból szűrik a kereskedőket, illetve fejlesztik kártyafigyelő programjaikat. A veszteség – 34 millió forint – 55 százalékát a kibocsátókra, 12 százalékát a szerződött kereskedőikre terhelték harmadát pedig leírták.
Június végén csaknem hétmillió hazai kibocsátású bankkártyát tartottak nyilván, ez kilenc százalékkal több az egy évvel korábbinál. Ezek 87 százaléka betéti kártya, 13 százalékot pedig a klasszikus – kamatmentes periódusú – hitelkártyák, illetve a charge- (feltöltési) kártyák képviselnek. Figyelemre méltó, hogy a hitelkártyák száma egy év alatt több mint 170 ezerrel növekedett, így számuk június végén megközelítette a 900 ezret.
