Paál László-képek csatája az aukciós porondon

A Kieselbach Galéria 424 millió, a Mű-Terem pedig mintegy 377 millió forintos összkikiáltási árú kollekcióval rukkol elő az év zárásaként, és mindkét háznál szerepel a fiatalon elhunyt és éppen ezért viszonylag kevés művet hátrahagyott Paál László egy-egy fontos festménye. Kieselbach Tamás a Naplemente (Rőzseszedő) című alkotást vonultatja fel a barbizoni mestertől; a minimális ajánlat 12 millió forint. Azonban nem ez az alkotás, hanem egy Vaszary-kép indul a legmagasabbról a Vígszínházban. Az 1930 körül készült Virágcsendélet ablakban című vászonért 22 millióról indul a küzdelem. Az élmezőnynél maradva, Munkácsy Mihály Öreg paraszt című portréja 12 millió, Derkovits Gyula Aktok tájban című védett alkotása 12,5, Ferenczy Károly Borús tája 18 millió forintról indul.
Munkácsy óta nem volt magyar művész, akinek nevét a világhír úgy szárnyra vette volna, mint László Fülöpét – írta az élete nagy részében Angliában működött, az arisztokrácia és az európai uralkodóházak kedvelt portréfestőjeként számon tartott mesterről 1937-ben Rózsa Miklós. A hazai művészettörténet-írásban kevéssé számon tartott László egy-egy képe eddig is felbukkant a budapesti árveréseken, most azonban a Kieselbach három alkotást is felvonultat tőle, nem is akármilyeneket. A Kislány című 1896-os védett zsánerportré 14 millió forintról várja a liciteket, míg az egy évvel korábbi Sziesztához már 350 ezer, egy reprezentatív, háromnegyed alakos női portréhoz pedig 1,2 millió forintért is hozzájuthatunk.
A Kieselbach anyagában a korábbi hagyományokhoz visszatérve ismét jelentősebb régi festményanyag található. A legmagasabbról (7,5 millió forint) a holland Nicolaes Claes Pieters Berchem Tehenet fejő asszonyok tájban című alkotása indul, ám Willem de Poorter A gyarmati hatalom allegóriája című, védett vásznának hatmilliós kikiáltási ára sem sokkal marad el ettől (e kép néhány évvel ezelőtt már szerepelt a hazai aukcióspiacon). Az osztrák Johann Christian Brand 18. század közepi tájképe mindössze 650 ezer forintról startol, ám ennek kvalitásához sem férhet kétség, hiszen 1993-ban szerepelt a Zsánermetamorfózisok című fontos székesfehérvári kiállításon.
És hogy az ellentétek jegyében zárjuk a Kieselbach-anyag bemutatását, meg kell emlékeznünk arról a 19 tételről, amelyek a 20. századi magyar művészet egyik legnevesebb kutatója, a tavaly elhunyt Körner Éva hagyatékából kerülnek kalapács alá. Vajda Lajos, Korniss Dezső, Anna Margit, Bálint Endre és Veszelszky Béla neve fémjelzi a rendkívüli érzékkel válogatott kollekciót, de Medveczky Jenő (Aranykor, 4 millió forint) és Kassák Lajos (Kompozíció, 5 millió forint) egy-egy fontos alkotására is szert tehetünk az árverésen.
A Mű-Terem Galéria vasárnapi árverésén is szerepel egy fontos Paál László-kép, amely mindeddig nem volt ismert a szakirodalomban, csak ugyanezen tájrészlet más festmény- és rajzváltozatai. A húszmilliós kikiáltási ár megegyezik az utolsóként (247.) induló fontos avantgárd alkotáséval. Nemes Lampérth József Csendélet naranccsal című képe nyers, a francia „Vadakra” emlékeztető színvilágot mutat, és valószínűleg a művész legkorábbi, 1910 körül készült alkotásai közé tartozik.
Virág Judit a Paál László-képtől eltekintve is rendkívül erős 19. századi anyagot válogatott be karácsonyi aukciójára. Lotz Ká-rolytól két fekvő akt (Vénusz, 10 millió forint és Álom, 2,4 millió forint) és egy a nevelt lányát, Kornéliát ábrázoló tondó (3,5 millió) szerepel a kínálatban. Az 1900-ban készült Vénusz – amely Lotz ilyen témájú alkotásai közül a legnagyobb méretű – első tulajdonosa a Szépművészeti Múzeumot tervező Schikedanz Albert volt. Hasonlóan patinás provenienciával bír a biedermeier kor egyik legsikeresebb magyar művészétől, Borsos Józseftől származó zsánerkép: a Szeret – nem szeret? (Virágjóslás, 8 millió forint) egykor a képzőművészet iránt is rajongó Liszt Ferenc otthonát ékesítette. Telepy Károly, Mészöly Géza, Brodszky Sándor, Molnár József vagy éppen a müncheni magyar kolónia egyik vezéralakja, Liezen-Mayer Sándor táj- és életképei közül is válogathatunk, és az elmaradhatatlan Mednyánszky-képekből is átlagon felüli kínálat várja majd a Budapest Kongresszusi Központban licitálókat.
A huszadik századi mezőnyből kiemelkedik Aba-Novák Vilmos összesen fél tucat festménye és rajza, amelyek közül a római ösztöndíjasként, 1930-ban festett Trecento város (10 millió forint) indul a legmagasabbról. Rippl-Rónai-pasztelleket, remek Egry- és Kmetty-képeket is találunk az anyagban, és a század második felének művészetét is igazi remekmű, Kondor Béla A két kerub (10 millió forint) című táblája képviseli.