Startra várnak a banki számlák

Nem adják fel a biztosítók, és megpróbálnak módosító javaslatot eljuttatni a parlament elé, hogy ők is vezethessenek nyugdíj-előtakarékossági számlát – tudta meg a Világgazdaság Trunkó Barnabástól. A Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) főtitkára úgy véli, ha valóban nyugdíj célú előtakarékosságot kívánnak bevezetni, akkor célszerű lenne minél több ponton elérhetővé tenni az emberek számára ezt a terméket, ebben pedig a biztosítók kiterjedt hálózata is segíthetne.

A módosító indítványok benyújtásával mindenesetre sietni kell, ugyanis a parlamenti menetrend szerint a héten lezajlik a nyugdíj-előtakarékossági számlákról szóló törvénytervezet általános és részletes vitája, két hét múlva pedig várhatóan áldását adja az Országgyűlés az új jogszabályra. Bár biztosra soha nem lehet menni a politikában, nem valószínű, hogy késne a tervezet elfogadása, ugyanis négypárti támogatást élvez. Egyhangúlag támogatta és bocsátotta általános vitára a költségvetési és a gazdasági bizottság is, ráadásul a miniszterelnök is mögé állt, sőt a Világgazdaság információja szerint ő maga diktálta az ütemet a jogszabály előkészítésekor.

A tervezet szerint nyugdíj-előtakarékossági számlát (nyesz) – ez gyakorlatban három számlát jelent: egy pénz-, egy letéti és egy értékpapírszámlát – befektetési vállalkozások és bankok vezethetnek majd, és ez kedvez a bankcsoportoknak. Noha a nyugdíjpénztárakat is kihagyták a számlavezetői körből, az ő fellépésüket jellemzően az határozza meg, hogy milyen érdekcsoporthoz tartoznak. A bankcsoportokhoz tartozók kevésbé elégedetlenek, mint a biztosítók érdekkörébe tartozók.

Kifejezetten üdvözli az adókedvezménnyel támogatott, hosszú távú megtakarításra ösztönző terméket Borza Gábor, az ING Nyugdíjpénztárak ügyvezető igazgatója. Szerinte nem csökkenti a felosztható „tortát” a negyedik pillér, ugyanis nem a jelenlegi megtakarításoktól csoportosít át, hanem hozzátesz az eddigiekhez. Tény, hogy az ING csoporthoz bank is tartozik, így számukra nyitott a lehetőség a számla beindítására.

Ugyanakkor Szenes Zoltán, a Honvéd Nyugdíjpénztárak ügyvezető igazgatója korábban lapunknak azt nyilatkozta, hogy a pénztárak számára konkurenciának tartja a nyesz bevezetését, és szerinte jobb lenne, ha azok is vezethetnének ilyen számlát. (VG, 2005. november 29.)

A bankok mindenesetre elégedettek, hiszen várhatóan januárban elindulhat a nyesz; ez valójában egy új lakossági termék piacának felosztását jelenti. Sikerét előre jelezheti az is, hogy a BÉT mögé támogatóként felsorakozott az OTP, az Erste és a HVB Bank is, így a többi piaci szereplő sem engedheti meg magának, hogy ne kínáljon majd ilyen terméket, tehát a teljes magyar bankszektor országos fiókhálózatában elérhető lesz. Információink szerint egyes banki számítások alapján 80 ezer ügyfél nyithat jövőre nyugdíj-előtakarékossági számlát, átlagosan 150 ezer forint éves befizetéssel. A fanyalgók attól tartanak, hogy éppen a banki terjesztés és a lakossági megtakarítási kultúra miatt csak egy újfajta bankbetét alakul ki, az emberek nem vásárolnak majd részvényeket.

A tőzsde saját parkettjénél szélesebb látókörben gondolkodik, nem kell mindenkinek részvényt vennie. Ráadásul a számlán lévő pénz nem kamatozik úgy, mint egy bankbetét, hanem a megtakarítónak kell eldöntenie, milyen instrumentumban tartja. Nagy előnye még a számlának, hogy a megszerzett kamat vagy hozam adómentes – mondta lapunknak Szalay-Berzeviczy Attila, a BÉT elnöke. A negyedik pillér ötletgazdája szerint fontos a hosszú távú hazai megtakarítások növelése, amelyhez az évi százezer forintos ösztönzés adókedvezmény formájában kevés volt. A kormányzat most megduplázza az összeget, hiszen a nyugdíjpénztári megtakarításokra járó adó-visszatérítésen túl van lehetőség újabb százezer forint kedvezményre.